Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. november 13. (275-408) - Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - 1. Az oktatási rendszer pártfelülvizsgálatából adódó egyetemi feladatok

- 19 nyilvánvalóan fájdalmasan csorbát fog szenveani. Attól tartok, hogy az ilyan szemlélet nem a párthatározat megvédése irányában mutat. Azért mondom el ezt a nagyon közeli példát, mert felelősséget tudok vállalni a saját tanszékem, a saját környezetem vonatkozásában. Itt vannak azok, akik megcáfolhatnák, ha esetleg nem rofarálta/n volna pontosan ez értekezletnek. Jeimöiíále garanciát nem látok arru, hogy ha ezt most kidobjuk a tanszékek felé anélkül, hogy agy nagyobb orientáoiót - nem direktívát, nem szakszervezeti, neja pártbizottsági és nem egyetemi tanácsi határozatot, hanem egy sokkal pontosabb, kevésbé udvarias, kevésbé olyan: ha akarom verahes, ha akarom nem vemhes fogalmazást, hanem az aoott kérdésekben való kifejezett orientációt: milyen keretek között tartsuk meg a tanszékeken, a szervezeti egységekben a vitát, hogy az ne folyjon szerte-széjjel - és utána ismét kezdhetjük élőiről az egészet, és hadakozhatunk a részié tűkkel. Lgy konkrét példát mondok, amit jónak látok: a ü«3. oldalon van egy határozott állásfoglalás egy nagyon fontos kéruésben, ás ez: az oktató-nevelő munka személyi biztosítása. fi»zel egyetértek, azonban az öl százalékban valő meghatározást nem helyeslem. Miért 50 százalék, ás miért nem 3ü, vagy 56 százalék? pontosabban kellene megfogalmazni, mert egy egész J^ereji tantárgynál helyes a beltenyészet, uáa tárgyaknál funtosabb a hosszabb gyakorlat. Ezt rábíznám a tanszékekre, mert óriási szórás lehet az elméleti tárgyak és egyebek között. Nagyon rossz tapasztalatok vannak az iparból behozottakkal kapcsolatban. Például: uz ipar vunatkczáaíbaa egészen raást kell