Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. június 18. (1896-2033) - 1. A posztgraduális képzés időszerű kérdései - 2. Tantervek jóváhagyása - 3. Különfélék

f X - 17 méghozzá ugyanazon minisztérium állitotta fel, amely a fejlesztési főosztályának a vezetőjét beküldte a Mérnöki Továbbképzőé Intézetbe. Megítélésünk szerint tovább kell lépni és a minisztériumot ebben az irányban befolyásolni kizárólag egy megfelelően kidolgozott előterjesztés és koncepció alapján hozott minisztertanácsi határozat alkalmas, mert mindaddig nem lehet ezt a burjánzást és ezt az anarchiát, anarchisztikus fejlődést és aozgást, amely a továbbképzés körül tapasztalható, megfelelően szabályozni. Nem állítom, hogy ha a szabályzás megjelenik, akkor a kérdés ezzel meg vanddva. Sajnos, Talygás elvtárssal azért nem tudok egyetérteni a szabályozás kérdésében, rnet nekem is a szemem előtt lebeg olyan ideál, amelyre Geszt-f elvtárs célzott, hogy ha olyafn jó könyvek vannak, amelyek k időben át is futnak a nyomdában, tehát az anyag nem évül el,az alatt az idő alatt, amig a könyv a nyomdából kijön, ennéJ^fogva óriási lehetőség van az emberek számára az önképzésre. Tizenöt évvel ezelőtt kidolgoztunk ilyen anyagot, amelynek révén az önképzést elősegítettük. Azóta bebizonyosodott, hogy ilyen javaslat elengedhetetlen. .tizek után s kitérek Szabó elvtárs felszólalására. :n is hajlaxaos volnék a tiz esztendőre és egyetértek azzal, nogy ehhez sokkal mélyebb tanulmányokat kell folytatni, de valószinüleg az öt-tiz év közé fog kerülni az a periodicitás, amelyben a mérnökök egy részét továbbképzésben kell részesíteni. Tájékoztatás végett közlöm, hogy néhány szocialista országban ilyen irányú töreke* V dés van, söt törvény van rá. A Szovjetunióban törvény van rá ide-s tova négy éve, hogy kiVétel nélkül minden mérnököt a saját adott bázisán, a saját tudásának figyelembe vételével eggyel magasabb szinten tovább kell képezni, - beleértve az egyetemi professzoro-