Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. május 28. (1547-1895) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az Egyetemi Tanács működése, bizottságainak, titkárának és a külső tagoknak megválasztása - 2. Az Építőmérnöki Kar helyzete és feladatai (beszámoló a Kar munkájáról és javaslat az új tantervére - 3. Beszámoló jelentés az Egyetem 1972. évi gazdálkodásáról - 4. Személyi kérdések - 5. Különfélék

- 2o 3*9 A szakmérnökképzés Népgazdaságunk strukturális átalakulása olyan uj tipusu mérnökök kiképzését is szükségessé tette, akik egy-egy uj - rendszerint szűkebb - szakterületen, illetőleg gazdasági téren igen alapos és különleges szaktudással rendelkeznek. Ez a feladat nem az egyetemi mérnökképzés, sem a Mérnöki Továbbképző Intézet keretei között nem volt megoldható, igy került tehát sor ujabb továbbképzési formák, nevezetesen a szakmérnökképzés és a gazdasági mérnökképzés bevezetésére. Az Építőmérnöki Karon a szakmérnökképzés 1961-ben indult meg. Az oktatás kétéves tanfolyamokon, mintegy 2o-4o hallgató részvételével, levelező formában folyik. Az inditásra kerülő tanfolyamok szakterületét és ismétlésük ütemezését az egyes népgazdasági ágak igénye szabja meg. Az előadásra kerülő anyag követi a tudomány és az ipar legújabb eredményeit, nagy része jegyzet formájában is megjelenik. Az Építőmérnöki Karon eddig az alábbi szakterületeken rendeztünk szakmérnöki tanfolyamokat: - acélszerkezetek, - alapozás, - el őre gyárt ás, - épitőipari minőségvizsgálat, - geodéziai automatizálás, - hidrológia és vizlcészletgazdálkodás, - mérnöki geológia, - mérnöki matematika, - mezőgazdasági vizsgazdálkodás, - utépités és közúti forgalomtechnika, - vasbetonépités, - vasúti pályák épitése és fenntartása, - vizellátás, csatornázás, egészségügy, - vizépitési műtárgyak. E tanfolyamokon eddig mintegy 600 okleveles mérnök szerzett szakmérnöki oklevelet. Különleges képzettségüket felhasználva jelentős részük vezető szerepet tölt be a népgazdaság különböző szakterületén.