Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. május 28. (1547-1895) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az Egyetemi Tanács működése, bizottságainak, titkárának és a külső tagoknak megválasztása - 2. Az Építőmérnöki Kar helyzete és feladatai (beszámoló a Kar munkájáról és javaslat az új tantervére - 3. Beszámoló jelentés az Egyetem 1972. évi gazdálkodásáról - 4. Személyi kérdések - 5. Különfélék

A szerkezetépítés, a hidépités, az utépités, a vasútépítés, a vizépités, a vízgazdálkodás és a földmérés számára szükséges tervező, kivitelező és üzemeltető feladatokat ellátó, régebben "általános mérnök"-nek is nevezett mérnököket a Budapesti Műszaki Egyetem egyik legrégebbi karán, a jelenlegi Épitőmérnöki Karon képezzük ki. A pesti Tudományegyetemen 1782-be

n alakult meg az Institutum Geometrico-Hidrotechnicum, tehát Földmérőés Vizépitőmérnöki Intézet, amely a mai mérnökképzés el3Ő magyarországi egyetemi szint

ű intézményének tekinthető. A szabadságharc leverése után az intézményeknek középfokú "Ipartanodává" történt átmeneti visszafejlesztése után 1856-ban főiskolai, majd 1871-től ismét egyetemi szinte

n folyt a mérnökképzés, az akkori József Műegyetem kerete között. Ez utóbbi időpontban öt "szakosztály" keretében szervezték meg az oktatást, s a mérnöki szakosztályon belül 188o-ig megalakulta

k azok a legfontosabb szaktanszéke

k, amelyek lényegében napjainkban is fennállnak. Ezt a korszakot a mérnöki tudományterületek hazai megalapozása, a szaktantárgyak egyetemi szintű kialakulása jellemzi s számos nemzetközi hirü professzor neve és munkássága fémjelzi. A két világháború között

i időben az egész műszaki felsőoktatásra a rendkívüli takarékossági intézkedések és a perspektívátlanság volt jellemző s igy a Műegyetemen belül a mérnöki oktatásban sem történt ebben az időszakban emlitésre méltó fejlesztés. Mérnökképzésünket az elméleti irányú alaptárgyak és az általános műszaki ismeretek oktatása mellett a gyakorlati képzés némi háttérbe szorulása jellemezte, amely utóbbi hiányosság okai elsősorban a Műegyetem szegényes laboratóriumi és műszerellátottságában keresendők. A II.világháborút megelőző évek gazdasági válságainak hatása a mérnökképzés területén az igen alacsony hallgatói létszámokban,