Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. október 30. (110-274) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Tájékoztató jelentés a BME IV. ötéves fejlesztési tervéről és végrehajtásának helyzetéről - 2. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 3. Különfélék - 1. Rektorhelyettesi megbízatás - 2. Tiszteletbeli doktorrá avatás - 3. A Tanács Tudományos Bizottsága elnökének megválasztása - 4. Tanszéki névváltoztatás - 5. Doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadása

_ 2? másrészről u jelentkező emberanyag. Tohát azoknál, akik az egyetemen belül pályáznak, - és mindent megtettek annak érdekében, ós az 5 adottságuk is olyan, hogy a tudományos fokozatot meg tudják szerezni - ezt a kritériumot nekünk fel lehet állítani, mert ez kádorfejlesztési kritérium. A mi érdokünk, hogy az egyetemi oktatók között minél több magas minősítésű ember legyen. jdás oset az, ha kivülről egy széleskörű, nagy Ipari gyakorlattal rendelkező ember jön, akinek számos találmánya van, nagy ipar-irányi tási gyakorlattal rendelkezik, és az ipar irányítása mellett nem tudta ezt a fokozatot elérni, akkor egy egyéni elbírálás esetén milyen követeléseket állítunk fel. A oélunk a pályázati rendszerrel az, hogy az egész oktatói gárdánkat magasabb szintre emeljük, és ez jelenleg nagy mértékben jelentkezik a fokozatok és a minőéités kérdésében. egyébként, he előre futok is, szükségesnek tartóra megjegyezni, hogy ezt a kérdést állandóan vizsgáljuk, és az a tapasztalat alakult ki, hogy nem nagyon lőhetünk megelégedve azzal, hogy az egyetem vezető oktatói - tehát a docensek és a professzorok - között milyen arányszámmal szerepelnek a tudományos fokozattal rendelkezők. Azt hiszem, hogy az egyetem rangjához és ahhoz az emberanyaghoz képest, amelyik itt vun, nagy a lemaradás. Az az emberanyag, amellyel az egyetem rendelkezik, sokkal nagyobb értékű, mint ahogyan a tudományos fokozatok jelenlegi állása ezt mutatja. Kern nagy erőfeszítéssel ezen a téren bisoxiyos lemaradásokat be lehet hozni.