Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1973. április 2. (807-1546) - 1. Javaslat az oktató-nevelő munka értékelési rendszerére - 2. Tantervek jóváhagyása. - 3. Jelentés az 1972. évi KK munkák forgalmáról és a Belső Utasítás módosításának tapasztalatairól - 4. Személyi kérdések. - 5. Különfélék.
a Gépszerkesztő Szak létesítésére a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán A Képzési céa fia A Gépszerkesztő Szak képzési célja olyan szocialista gondolkozású tervező gépészmérnökök képzése, akik matematika' és természettduományos alapképzettségük, a műszaki tudományok területén pedig különösen az alkalmazott mechanika a géjjszerkezettan, cl 2j IL .1? ányitáselmélet és technika, valamint a gyártástechnológia területén való képzettségük és jártasságuk alapján a szükséges tapasztalat birtokában képesek gépek, gépészeti berendezések és géprendszerek szerkezettervezési és a mechanikai működéssel összefüggő folyamattervezési feladatait a társadalmi célkitűzéseknek és a gazdasági' folté .eleknek megfelelő módon elvégezni, a fejlesztési és kutatási feladatokat ellátni, illetve azokban résztvenni. Munkájuk eredményes elvégzése folyamán képesek más szakemberekkel együttműködni, igy különösen a gép rendeltetését képező, illetve azzal összefüggő folyamatok^ technológiák, stb® szakértőivel. Ismerik a társadalom és a gazdasági élet legfontosabb törvényeit és képesek azokat munkájukban helyesen alkalmaznio A javaslat indokolása Iparunk dinamikus fejlődését kedvező műszaki és gazdasági jellemzőkkel biró versenyképes gyártmányok segítik, de ezek szerkezeti tervezése a gyakorlatban kialakult munkamegosztás szerint lehetséges csak a társadalmi követelményeknek megfelelő technikai-tudományos színvonalon. A szerkezet-tervezés tudományos alapjai nélkíjl, a hagyományos egyszerű modellek alapján nem lehet korszerű követ élmény eleiek megfelelő szerkezeteket t rvezni. Ezért intézményesen kell biztositani a konstr Jktcrök olyan szakirányi kiképzését, melynek alapján képesek - a gépészmérnöki munka széles területén konstrukciós tartalmú tevékenységre, - kedvezőbb tulajdonságú gyártmányok kifejlesztésére, - a változó gyártmánystruktura rugalmas követésére,
