Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1973. április 2. (807-1546) - 1. Javaslat az oktató-nevelő munka értékelési rendszerére - 2. Tantervek jóváhagyása. - 3. Jelentés az 1972. évi KK munkák forgalmáról és a Belső Utasítás módosításának tapasztalatairól - 4. Személyi kérdések. - 5. Különfélék.
Gazdasági Mérnöki Szak ÉPÍTÉSI SZAK Szervező gazdasági mérnöki ágazat ERGONÓMIA Kötelező, alternatív tárgy programja Előadót Dr. Horváth László Gábor KPM, Vasúti éö Közúti Alkalmasságvizsgáló Intézet igazgatója heti 1 óra előadás a 4. félévben Az ergonómia fogalma. Tárgya. Történelmi előzményei. A munkást kezdetben kirendelték a munkára, a veszélyes munkakörök szükségessé tették a kiválasztást. Az ember alkalmasságának kérdései. A gépeknek az emberi munkára való alkalmassá tétele/ a műszaki tudományok feladata. Az optimális megoldáshoz a műszaki tudományok igénybe veszik az ember ' "természetével" foglalkozó tudományokat: az egészségtudománytj orvostudományt, fiziológiát, antropológiát, pszichológiát stb. A munkatudomány első művelője Er. W. Taylor. A taylorizmus bírálata. Kísérletek az'ember alkalmasságának külső jegyek alapján történő megítéléséhez. A pszichotechnika, a kretschmeri tipológia és egyéb pszichológiai irányzatok bírálata. Az embergép-rendszer fogalma. Az ember az általa működtetett géppel emocionális viszonyt alkot. A munka mozgás. A mozgás az élet jele: megértéséhez szükséges fejlődéstani ismeretek. A mozgás és a cselekvés közötti különbség: mozgás + tudat + cél = cselekvés. A rmagatartás és viselkedés. A vi3elkedéstan birálata. A mozgás hormonális és idegrendszeri kapcsolata magyarázza meg az emberi személyiségstrukturát és megnyilatkozása módját. A munkatudományok a műszaki tudományokkal szoros kapcsolatban törekednek: a/ a munkakörülmények jobb megteremtésére; b/ a termelékenység fokozására; c/ a munkavégzés okozta fáradá3tünetek /foglalkozási ártalmak/ enyhítésére. E céljalkat segitik a fáradáskutatások, a hatástani tünetek széleskörű alkalmazása, a munkavédelem - a szervezés és vezetéstudományi ismeretek helyes alkalmazása 3egitségével. A munkavédelem céljait szolgálják a balesettani kutatások, a munka helyes megszervezése és az emberi kapcsolatokat felhasználó vezetéstudomány. A balesetek létrejöttében szerephez jutó hatótényezők: vibráció, zajhatás, környézeti hatások /meteoropszichológiai tényezők/, munkahelyi hatások, műszaki hibák a szervezésben, életmód, helytélen táplálkozás /szervezetlenség/, idegrendszeri hatások /alkohol, gyógyszerek/ a munkára való alkalmatlanság, személyi tényezők /figyelmi dekoncentráltság, felelőtlenség, meggondolatlanság, indulatosság/ . Munkavédelem az ergonómiának az a tudományágazata, amely a munkás védelmében hatékonyan kívánja figyelembevenni a dolgozó ember természeti tulajdonságait.
