Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1972. február 28. (613-973) - 1. Bejelentések - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról és javaslat a Villamosmérnöki Kar kísérleti oktatásának új tantervére és oktatási célkitűzéseire - 3. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar esti-levelező tagozatának új tantervére - 4. A számítástechnikai, mérnök-tanári és szakmérnöki képzés tanterveinek jóváhagyása - 5. A határterületi képzés oktatási célkitűzései és bevezetésének egyéb kérdései - 6. Különfélék

1952-ben a még fiatal kar oktatási profilja tovább bővült, amenynyiben megkezdte működését a műszer és finommechanika szak, és egyidejűleg megalakult a szak szaktárgyi oktatását ellátó Műszer és finommechanika tanszék. E szak létrehozásának ipari hátterét a magyar műszer- és automatikaiparnak abban az időben történt fejlesztése indokolta. A következő években ujabb szaktanszékek létesültek illetve a bővülő feladatokra és szélesedő profilra való tekintettel meglevő tanszékekből ujabbak váltak ki. 1957-ben két uj tanszékkel bővült a híradástechnikai szak szaktanszékeinek száma,, a Mikrohullámú híradástechnika és az Elektroncsövek és félvezetők tanszékkel. Az erősáramú szakon a tanszéki profilok többszöri átrendezése után 1961-ig alakultak ki a szaktanszékek: Villamosgépek tanszék, Nagyfeszültségű technika és készülékek tanszék, és Automatizálási tanszék. Az eredetileg műszer- és finommechanika szak neve műszer- és szabályozástechnika szakká változott és a Műszer- és méréstechnika tanszék mellett megalakult a Folyamatszabályozási tanszék /1963-ban/. Ezzel egyidőben egy uj, negyedik szakon kezdődött meg az oktatás, a hiradás- és műszeripari technológia szakon. A szak oktatásának jelentős részét az 1963-ban létesült Hiradásés műszeripari technológia tanszék és az ezideig alaptárgyi oktatást ellátó Villamosipari anyagtechnológia tanszék látta el. Bekapcsolódott a szak oktatásába a híradástechnika szak és a műszer- és szabályozástechnika s^ak csaknem valamennyi szaktanszéke is. Az Idegennyelvi lektorátus 1969-től, az Idsgennyelvi Intézet megalakulásával - nem tartozik Karunkhoz, de a villamoskari oktatást ellátó oktatók a hallgatók oktatásában, nevelésében továbbra is aktivan közreműködnek. 1971 • szeptemberében Karunkon két intézet alakult: a Híradástechnikai Elektronika Intézet /a Vezetékes és a Vezetéknélküli híradástechnikai tanszékből/ és az Erősáramú Intézet /a Villamos müvek és a Nagyfeszültségű technika és készülékek tanszékből/. A Villamosipari anyagtechnológia tanszék a Gépészmérnöki Kar Mechanikai technológia és Anyagszerkezettani Intézetébe került. Beiskolázási létszámunk - a Kar megalakulása óta - 500-600 fő között van, igy a hallgatói létszámot tekintve Karunk az ország valamennyi egyetemi szintű kara kőiül a legnagyobb.