Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1972. május 29. (1382-1689) - 1. Beszámoló jelentés a BME tudományos munkájáról az 1969-1971. évi tervidőszakban és az 1972-75. évi tudományos munkára vonatkozó előkészítő tevékenységről a KB tudománypolitikai irányelveinek tükrében. Tájékoztató a MTA testületi szervei értékeléséről. - 2. Személyi kérdések - 3. Tájékoztató a BME fejlesztési koncepciója alapján hozott egyetemi tanácsi határozat végrehajtásáról - 4. Javaslat az oktató-nevelő munka egységes értékelési rendszerére - 5. Javaslat az Építészmérnöki Kar, valamint a számítástechnikai, a mérnök-tanári és az építőipari gazdasági mérnök szak tanterveire - 6. Különfélék

- 2 gatók véleményét is ki kell kérni. Ennek módjára azonban a 4.3-as határozati javaslaton túlmenően azt ajánlja, hogy a kari speciális megoldásváltozatok kialakitása után egy központi munkabizottság /szociológus, pszichológus és oktatásmódszertani szakember bevonásával/ dolgozza ki az oktató-nevelő munka hallgatói véleményezésének összegyetemi egységes szempontjait és módszereit. Az alapszervezeti KISZ vezetők gondos felkészítését a Bizottság nagyon fontosnak tartja a körültekintő és megalapozott véleménynyilvánítás céljából. A Bizottság ugy véli, hogy az előterjesztésben emiitett háromféle információforráson tul is lehetséges és szükséges az értékeléshez adatokat, értesüléseket összegyűjteni és figyelembe venni /pl. oktatói kollektívák, társadalmi szervek, stb./. A fő feladat és felelősség az értékelésben a tanszékvezetőé kell, hogy legyen, támaszkodva a fenti és az egyéb szükséges információforrásokra. A mellékelt űrlapot tárgyalási alapként elfogadhatónak tartjuk az adatfelvétel céljára. Javasoljuk azonban a £ent emiitett munkabizottságból és a karok képviselőiből alkotott munkacsoport vizsgálja felül a 4.2 javaslati pontban emiitett osztályok közreműködésével az adatfelvevő űrlapot, hogy a valóban szükséges adatokra és kérdésekre terjedjen ki. Az oktató-nevelő munka érdembeli megítélését nagymértékben elősegítené, ha az egyes oktatók mind előadásaik, mind különféle gyakorlataik didaktikai, metodikai célkitűzéseit, az információk átadására helyesnek vélt módszereit előzetesen megterveznék, az eredményesség mérését kidolgoznák. Szakmai anyagaikat oktatásmódszertani szempontból is feldolgozva tudatosan igyekeznének elérni jó ismeretátadási hatásfokot és gyakorlati alkalmazási képességet a hallgatóikban. Leszögezi a Bizottság, hogy ilyen jellegű tervekről műszaki felsőoktatásban csak elvétve lehet hallani, de ez tartalommal töltené ki, objektívebbé, reálisabbá tenné az oktatóJ