Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1972. május 29. (1382-1689) - 1. Beszámoló jelentés a BME tudományos munkájáról az 1969-1971. évi tervidőszakban és az 1972-75. évi tudományos munkára vonatkozó előkészítő tevékenységről a KB tudománypolitikai irányelveinek tükrében. Tájékoztató a MTA testületi szervei értékeléséről. - 2. Személyi kérdések - 3. Tájékoztató a BME fejlesztési koncepciója alapján hozott egyetemi tanácsi határozat végrehajtásáról - 4. Javaslat az oktató-nevelő munka egységes értékelési rendszerére - 5. Javaslat az Építészmérnöki Kar, valamint a számítástechnikai, a mérnök-tanári és az építőipari gazdasági mérnök szak tanterveire - 6. Különfélék
a Tanszék tekintélyét. Eredményes tudományos kutató munkát végez* Mélyrehatóan foglalkozott a modern természettudományos filozófia problémáival. E témakörben védte meg akadémiai doktori a o disszertációját. Mind nemzetközi rendezvényeken, mind pedig az egyetemi hallgatóknak tartott speciális kollégiumokon sokrétűen elemézte és bizonyította a természettudományok és a filozófia kapcsolatát, kölcsönhatását. Sok tanulmánya, cikke jelent meg. o ' Tagja"több szakmai-tudományos bizottságnak. 0 u 0 " Munka-ja elismeréséül nyolc alkalommal részesült magas kitüntew 0 tésben, igy pl. 1950-ben megkapta a Magyar Népköztársasági • * > Érdemrendet, 1970-ben pedig a Munka Érdemrend arany fokozatat. c « - • ' 0 u Dr. II a z a y Istvá n nyugdijas egyetemi tanár, az MTA levelező' tagja. • • , » r. Mérnöki oklevelének megszerzése után több mint 30 éven át az állami földmérésnél dolgozott különböző mérnöki, majd 1942-től vezető beosztásban. Magántanári és meghivott előadói működés után'1953-ban nevezeték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá a soproni Földmérőmérnöki Karra. Nagy szerepe volt abban, hogy ez a*Kar 1959-től zökkenőmentesen került át szakként az Épitőmérnöki Karra, ahol Hazay professzor a Felsőgeodézia Tanszék vez'eiője lett. Kiemelkedő munkájának elismerését és megbecsü5 * ° lésé«fc jelentette, hogy az Épitőmérnöki Kar 1960-ban dékánná V Q választotta. E minőségében szervezője és megvalósítója volt a felsőoktatási reformnak. 1964-től 1967-ig, a két egyetem egyesítéséig az ÉKME rektora volt. Tanári, dékáni és rektori » , működése során kiemelkedő érdemeket szerzett saját tudomány0 t. terujete, az Épitőmérnöki Kar és az egész Egyetem fejlesztésében,^ színvonalának emelésében. Személye mind kari, mind egyetemi, 'tudományos vonalon pedig országos és nemzetközi szinten is közmegbecsülésben áll. 0 o 0 Tudományos munkásságát az MTA levelező tagsága, 9 könyv és 74 .tanulmány fémjelzi. . • • * » 1955^ben Kossuth dijat kapott, 1964-ben és 1971-ben pedig a * ' • r Munka 0Érdemrend arany fokozatavai tüntettek ki.
