Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. szeptember 28. (1-122) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az Egyetem 1970/71. tanévi munkaterve - 2. Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatából következő feladatok - 3. Tájékoztató az 1970. évi gép-és műszerbeszerzési keret karok közötti felosztásáról

- 44 észrevételem. Tulajdonképpen egy definitiv dologról lenne szó. A "nevelés" szóról szeretnék néhány megállapítást tenni. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy a felsőoktatási intézmények oktatói bizalmas négyszemközötti beszélgetések során vállvonogatva nyilatkoznak erről a kérdésről, nem egészen értik, - és nem is tökéletesen megfogalmazott vagy definiált kifejezés ez. Napjainkban a szociológia és a pszichológia virágzási korszakában vagyunk, vagy legalább is efelé haladunk. Ez az embert személyiségként határozza meg, és a személyiséget úgy definiálja, mint amelynek négy jellegzetes alapvonása, vagy oldala van. Körülbelül az az állásfoglalás, hogy a személyiség valami soha nem ismételhető, mással nem pótolható egyedi dolog. Ugy gondolom, hogy ezt el kell fogadni, ha nevelőmunkáról beszélünk és személyiségeket akarunk formálni. A személyiségnek a pszichológia módszere szerint négy alapvonása van. Az egyik az, hogy minden személyiségnek van úgynevezett értelmiségi oldala. Az értelmiségi oldal az oktatás folyamatában jelentős mértékben fejleszthető, és korábban, amikor oktatási munkáról beszéltünk, körülbelül azt gondoltuk, hogy az értelmiségi tartományát fejlesztettük a ránk bizott fiataloknak. Felbontják azután az értelmiséget reproduktiv és produktiv módszerekre, ezekre azonban nem kívánok kitérni. A másik alapvető vonása a személyiségnek: a temperamentum, vagyis az érzelmi relációk összessége. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint ez a vonás is fejleszthető, de