Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. december 14. (331-695) - 1. Javaslat az Egyetem negyedik ötéves tervére - Javaslat az 1971. évi egyetemi költségvetés karok közötti felosztására, az 1971. évi beruházási, korszerűsítési és felújítási tervére - 2. Beszámoló a Vegyészmérnöki Kar munkájáról - 3. A kétfokozatú vegyészmérnökképzés új tanterve - 4. Egyebek - 5. A szerződéses munkák rendjéről szóló „Belső Utasítás” módosítása - 6. Javaslat „Egyetemi Emlékérem” alapítására - 7. Tiszteletbeli doktorrá avatásra javaslat - 8. Dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes leirata az Egyetemi Tanácshoz az 1969/70. tanévi jelentés tárgyában

68 amelyeket az Egyetemi Tanács jóváhagy. Xanozler Gyula: Tisztelt Egyetemi Tanács! Az Egyetemi Tanács előtt lévő tanterv, amely a miniszteri tantervi irányelvek alapján készült, véleményem szerint és megitélésünk szerint is - ahogyan azt Polinszky elvtárs levele tartalmazza - teljesen egészében, szellemében és legfontosabb összetevőiben megfelel az emiitett tantervi irányelveknek, és megítélésünk szerint azokkal a kritikai észrevételekkel, amelyeket magunk ls tettünk és a társtárcák és zre vételeinek nagy részét elfogadva: ugy Ítéljük meg, hogy ez a tanterv az oktatásnak nagyon jelentős tartalmi, színvonalbeli korszerűsítését eredményező előrelépést jelent a Budapesti UUszakl Egyetem Vegyészmérnöki Karán. Ezt a tantervet és azt a munkát, amely ezt a tantervet létrehozta, a Karnak majdnem egész kollektívája formálta és tervezte. Ennek a munkának a vezetője megítélésünk szerint a Kar dékánja és helyettesei voltak, és nem utolsó sorban a kari pártszervezet, valamint a KISZ-szervezet támogatása és segítsége tette lehetővé, hogy ezt az eredményt elérhették. Ha azokat a további lényeges pontosításokat végrehajtják majd, amelyekre ma itt is fölhívták a Kar vezetésének figyelmét, ugy véljük, hogy néhány kérdésben ez a tanterv más Karok számára is komoly utmutatásul szolgálhat. Ugy érze^hogy ezért a munkáért a Vegyészmérnöki Kar tanácsi, állami és pártszervezetének vezetői elismerést érdemelnek. Ennek alátámasztására rögtön a legproblematikusabb kérdést legyen szabad előrevenni: a terhelés kérdését. Teljes mértékben osztom mindazon elvtársak véleményét, akik felhívják a Kar vezetőinek figyelmét, hogy a programok és a tematika felül-