Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1971. június 7. (1637-1839) - Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - 1. Beszámoló a Párt tudománypolitikai irányelveinek egyetemi végrehajtása érdekében tett intézkedésekről - 2. A világnézeti oktatás helyzete és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok

- 5 tatási lehetőségeinket igen nagymértékben korlátozza a laboratóriumhiány. Kiragadott példaként emiitjük meg, hogy 4 külföldi műszaki egyetem /Zürich, Delft, Eindhoven, Enschede/ laboratóriumi férőhely-adatai szerint az ottani gépészkarokon az egy hallgatóra jutó laboratóriumi terület 5-3,1 ur, nálunk viszont 1,92 nr. Itt kell megemlíteni,hogy épületellátottságunk sem kielégitő. Következménye ez annak, hogy az épületek korszerűsítése, illetőleg uj épületek létesítése a hallgatói létszámnövekedést erősen lemaradva követte. 1.32 Gép- és műszerellátottság Az oktatás és kutatás céljait szolgáló gép- és müszerállomány az állóeszközérték 23 /1969. december 31-én 405 millió Ft/. Ez egészségtelen arány érzékeltetésére megemlítjük, hogy pl. a leningrádi Kalinyin Műszaki Egyetemen a gépek és oktatási eszközök értéke az 1966-ot megelőző 10 évben 2,6-szeresére nőtt és 1966-ban az összes állóeszköz 60 ^-át tette ki. Az előirt 6 7<r-os átlagos leírási kulccsal számitott értékcsökkenési leírás /évi 24 millió Ft/ nem felel meg a technikai avulásnak; az 1970. évi gép- és műszerbeszerzés /kb. 63 millió Ft/ is legfeljebb az érték szintentartását eredményezi, de nem jelent fejlődést, jóllehet a felsőoktatás eszközigényessége minden területen gyorsan nő. Jellemző, hogy jelenleg a 30 ezer Ft egyedi értékhatárt meghaladó gépek 26 a műszereknek pedig 54 %-& tekinthető korszerűnek és kielégitő állapotban lévőnek. Az értékhatáron aluli műszereknél hasonló a helyzet. Külön problémát jelent, hogy az egyes tanszékekre beszerzett műszerek más tanszékek számára nehezen hozzáférhetők. Érthető a kölcsönzéssel szembeni fenntartás, mert állandó kezelőszemélyzet és kellő ismeret hiányában a pótolhatatlan, értékes, érzékeny műszerek könnyen tönkremehetnek. 1.4 Az egyetemen folyó kutatás jellemzői 1.41 A tudományos kutatási témák jelleg: szerinti csoportosítása A BME-m folyó tudományos kutatások jellegét a 6.sz. melléklet mutatja, amely a ma még szokásos alap-, alkalmazott és fejlesztési kutatások szerint csoportosítja az egyetemen MM és MTA támogatással - kutatott témákat. Megjegyezzük, hogy ez a szétválasztás a gyakorlatban nem ilyen éles: a határvonalak erősen elmosódnak az alkalmazott és fejlesztő kutatások között; a BME-en folyó alapkutatások pedig szintén a mielőbbi alkalmazás igényéből születnek, tehát itt is főként célkutatásról beszélhetünk.