Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. november 16. (123-330) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló az oktató-nevelő munka korszerűsítését szolgáló 1969/70. tanévi kari intézkedésekről - 2. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 3. Javaslat az egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok kiírására - 4. Személyi kérdések - 1. Egyetemi docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat díszdoktorrá avatásra

- 47 ­A 200 főnél azt is figyelembe vettük, hogy az előző ötéves terv­ben milyen fejlődés volt. Tovább menve: az 5-600 fő a kari igényekből és a tár­sadalomtudományi tanszékek igényeinek összességéből adódik. Azért irtuk, hogy ezt nem tartjuk reálisnak, mert ez olyan igény, amely öt év leforgása alatt már az optimálishoz közelálló fel­tételeket kívánna biztosítani, viszont az eddigi fejlődési ütemet a népgazdaság rendelkezésére álló eszközök nem teszik lehetővé. Egyébként a 600 uj oktatót elhelyezni sem tudnánk, ismerve azt, hogy a 600 Uj oktató milyen területi igényt, stb. jelentene. Tehát a 200 fő reális dolog, és ha a népgazdaság igényei megen­t gedik, és alá tudjuk támasztani, akkor az egyetem vezetése to­vábbi dolgokat fog kérni. Hogy most konkrétan mennyit tudunk realizálni, az attól is függ, hogy a Művelődésügyi Minisztérium mit fog jóváhagyni. Mindenesetre az 5-600 főt kitevő kari ösz­szesités nem látszik reálisnak. További kérdés volt, hogy miért vettük alapul a fő­állású oktatók számát, illetve: miért az oktatók effektív szá­mát, és nem az óraszámot vettük tekintetbe. A nevelési feladatok, az osztályokra menő foglalkozások oda tendálnak, hogy egy-egy oktatónak a konkrét hallgatóval kall foglalkoznia, ós ebből a szempontbői ügy látjuk, hogy a főállású oktatók száma olyan jel­legű tájékoztató adatot jelent, hogy hány hallgatóval kell az oktatónak foglalkoznia. A félállású oktatók olyan értelemben esnek ki, hogy azok hosszabb ideig, és órarenden kivül is tudnak foglalkozni a hallgatókkal. Vitatni lehet, hogy az óraterhelés jobb-e, de két-

Next

/
Thumbnails
Contents