Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1969-1970
1970. február 23. (16-297) - 1. Az Egyetem 1970. évi költségvetési előirányzatának felosztása, valamint a szerződéses munkákból származó fejlesztési járulék, szociális és kulturális alap 1970. évi terve - 2. Egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok elbírálása - 3. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 4. Egyetemi Doktori Szabályzat és Végrehajtási Utasítás - 5. Egyebek
r - 16 - i mányokon alapuló munkáját kellene előtérbe helyezni. Mindez azt mutatja, hogy a szakmérnökképzés gyökeres felülvizsgálatra szorul. A szakmérnökképzést a karok, ill. tanszékek feladatává kellene tenni, a felvételi feltételek mércéjét lényegesen magasabbra kellene emelni és legalább egy idegen nyelv tudását megkivánni. Az egy tanfolyamra eső létszámot az eddiginél lényegesen alacsonyabban kell megszabni, hogy a tanszékek a hallgatókkal egyénileg tudjanak foglalkozni, Szóba jöhetne, hogy az oklevelet össze lehetne kapcsolni a doktorátusra irányuló munkával. Bár e kérdések felülvizsgálata, és uj rendszer kidolgozása túlnyúlik a Kar hatáskörén, mégis szükségesnek látjuk mindezeket feltárni, mert a szakmérnökképzés uj formájának kidolgozását t-nrt.juk szükségesnek. A Gazdasági mérnökképzé s 1956-ban kezdődött Karunkon. A gépipari szakon a képzés azóta is folyamatos és eredményes. 1968-ig diplomamunkáját 19o fő védte'meg. 1963-tól energiagazdálkodási gazdasági mérnököket. is képezünk, viszonylag kisebb létszámmal. A sikeres diplomavédések száma 1968-ig 4o. Az energiagazdálkodási gazdasági mérnökök Izzásén? 1 tapasztalható jelentős lemorzsolódás miatt részletes elemző vizsgálatot tartunk szükségesnek abból a célból, hogy mi az oka ennek az eredménytelenségnek és esetleg nem kellene-e ezt a képzési formát megszüntetni . Meg kdl jegyezni, hogy a gazdasági mérnökképzés a Kar gondozásában folyik ugyan, a diplomaterveket is a dékán hagyja jóvá, de az illetékes tanszék semilyen vonatkozásban nem tartozik a Kar hatáskörébe és igy a kapcsolatok és az együttdolgozás feltételei további tisztázásra szorulnak, mert a jelenleginél szorosabb kapcsolat lenne kivánatos a Kar és a tanszék között. A mérnök- és műszaki tanár képzé s a Karon 1962/63. tanévben kezdődött. A nappali tagozaton a mérnöktanári szakon adunk pedagógiai képzést hallgatóink egy részének. Ugyanezt a képzést levelező formában is nyujtjuk. Ezenfelül minisztériumi rendelkezés folytán felsőfokú technikumot végzettek részére műszaki tanári szakot is létesítettünk. A Karon eléggé vitatott kérdés, hogy miért kell a műszaki tanárképzést Egyetemünknek végeznie, mivel ez olyan képzési forma, amelynek keretében Egyetemünkön semmiféle műszaki továbbképzés nem történik, a hallgatók csak l pedagógiai képzést kapnak, ami a tudományegyetemi tanárképzés keretéj\
