Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1968. november 25. (35-61.) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírása - 2. Az egyetemek szervezeti, tanulmányi, vizsga-és fegyelmi szabályzata - 3. Egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírása (1. napirend folytatása) - 4. Az 1970. évi tudományos ülésszak témája - 5. A külföldi hivatalos szervekkel való érintkezés szabályai

- 13 ­Dr, Polinszky Károly miniszterhelyettes: Adott esetben "ellen . Amennyire 5 év távlatából áttekintem, nagyon sok egészséges ötlet fekszik el a dékánok Íróasztalában, fejében, nem tudnak előre menni. Sok esetben pont a tanszék *olt a mindnyájunk által elavult­nak vélt és vallott szer. Elnök: A jó tanszékvezető - jó rendszer, a rossz tanszékvezető a legrosz­ézabb rendszer, Dr, Polinszky Károly miniszterhelyettes: De a taiHiéki rendszer, ahogy jelenleg van, ez nem az optimum. Itt strukturális változást kell végrehajtani. Ezt a tarsékvezetők nagyon nehezen fogják végrehajtani. Pedig mindnyájan igy nyilat­koznak. Elnök: Nyilatkozataink lényege, hogy ahol látjuk hogy komoly hibák vannak, nem tudunk eredményt elérni, mert nem itt dőlnek el a kérdések. Vannak becsületes tanszékvezetők, akik tul tudnak nézni a saját tanszékükön. Ha ezeket ki fogják automatikusan hagyni az ügyek inté­zéséből, még ha a legjobb szándékkal is akarják, nem lesznek képe­sek végrehajtani, ugy, ahogy tényleg jó lenne, A problémák lényege ott van, hogy nem lehet emberek ellenére határozatokat hozni. Hozunk egy határozatot, hogy a tanszékvezető ezt ós ezt adja elő. Hogyan oldják meg? Odaállítunk mellé három embert, nézni, hogy tényleg azt 3kadja-e elő? Meg kell adni, hogy a tanszékvezetők részt vegyenek a határozatok meghozatalában, és le lehessen váltani őket. Ha a kar ugy látja, hogy váltsuk le, vagy finoman mondjuk meg. Nehéz kérdés lesz, de még kevésbé lesz nehéz, mint ha egy grémium hoz határozatot, ahol ott sem volt, Nem lehet az embereket nevelni és kérnilj hogy feladatot hatsanak végre, ha nem ismerik a gyökereit, rugóit, a fe­ladatok megszabásának. Tudom, hogy vannak országok, ahol egész más szervezési formák van­nak, Az Egyesült Államokban pl, nincsenek sx tanszékek, Kézdy et, Amerikából, Lalászi et, Angliából tudna példákat mondani. Nincsenek tanszékek, departement-ok vannak, minden professzor egyenranguj|l Megkérdeztem egyszer egy amerikai professzort, milyen a rendszerük? az a rendszerünk, hogy nincs rendszerünk" - válaszolta. Az utóbbi időben jártam az NSZK-ban, A mi modellünk a klasszikus svájci modell. Azt mondja az egyik professzor; hallottam-e erről a departement rendszerről? Van például egy világhírű tudós, s nincs egy beosztott embere sem, maga készül az előadásokra, stb, meliette van mondjuk 6 detatorandus, akik segítik, és van 2o hallgatója. Hát ez kisipari módszer, A mi nagy egyetemünkön a hierarchikus rendszer hosszú évek során alakult ki. Ezt megbontani, ebben nagy veszélyeket látok, nem tudom, jobban menne-e, mint eddig. Csak bedobtuk ezt, hogy "demokra­tizmus", kérdés, hogy ez^í tényleg demokratizmus-e? Hogyan történt eddig? Pl, észrevettük, hogy valamelyik évfolyamon túlterhelés van, A dékán kiküldött egy bizottságot, ebben nem tanszék­vezetők voltak, hanem inkább fiatal oktatók. Jelentésük eljött a kar elé, hogy ez még az - s erre valamilyen határozat született. Ettől még nem csökkent a túlterhelés, de csökkenthető. Én ugy látom, hogy ez nagyon demokratikus forma.

Next

/
Thumbnails
Contents