Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 25. (35-61.) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírása - 2. Az egyetemek szervezeti, tanulmányi, vizsga-és fegyelmi szabályzata - 3. Egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírása (1. napirend folytatása) - 4. Az 1970. évi tudományos ülésszak témája - 5. A külföldi hivatalos szervekkel való érintkezés szabályai
Javasolja, mondják ki, hogy a dékán és rektor egyszemélyi felelős, határozzák meg kicsit pontosabban azokat a kérdéseket, ahol a kari tanács dönthet. Ha ezekben a kérdésekben konflikjátus jön létre, ha az egyszerűbb, akkor a felsőbb szerv dönthet, akkor már baj van, mert vagy a tanács, vagy a dékán nem jó. Hogy a dékán mit terjesszen a kari tanács elé azt egy passzusban lehetne realizálni. Legyen a kari tanácsnak joga a dékánt beszámoltatni, főleg akkor, ha véleménye ellentétes a tanáccsal. Ha a dékán a kari tanáccsal ellentétesen foglal állást, akkor dönthet a kari tanács véleményével ellentétben, de akkor a felelősséget neki kell vállalnia, nemcsak addig amig ő a dékán, hanem hozott határozatáért a felelősséget akkor is kell válláLnia, araikor már nem dékán. így tehát kihangsulyozásra kerül az, hogy a dékán a kar egyszemélyi felelőse. dr. Devics József rektorhelyettes: Ha az Egyetem eddigi vezetését megnézzük, arra sem mondható ki, hogy a dékán vagy a rektor egyszemélyi felelős vezető. A dékánt egy vagy több dókánhelyettes "segíti". Bizonyos területeken a rektorhelyettesek önállóan, a rektor nélkül döntenek. Ha ez igy van, akkor nem egyszemélyi felelős a rektor. Dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes: Az átruházott felelősség egyszemélyi felelősség. Alkotmányjog, közjogi jogi tételek kimondják, hogy az átruházott jognál a rektort lehet felelősségre vonni. Ha mint miniszterhelyettes adok saját hatáskörömben ki utasitást, akkor az általam elkövetett hibáért a miniszter felelős a Minisztertanács előtt. Én segitője vagyok a miniszternek. Elnök: Később visszatérünk még erre a kérdésre. Több kar részéről is felvetődött az a gondolat, hogy a tanszékvezetők nélkül nem lehet határozatokat hozni a tanszók részére. Nem lehet senkiről sem dönteni a jelenléte nélkül. Ez lenne a legrosszabb egyszemélyi felelősség. Azt javasoljuk ebben az előterjesztésben, hogy ugy, ahogy az egyetemi tanácsnál a nagy létszám miatt külön szeretnénk választani olyen kérdéseket, ahol dönt, szavaz vagy véleményt nyilvánít az egyetemi tanács. Ennek a mintájára a karon is kettős megosztottság legyen, egy kari tanács, amely dönt bizonyos kérdésekben és egy szűkebb végrehajtó tanács, amely ugyanugy döntene, mint az egyetemi tanács. így át lehetne hidalni sok problémát. Amikor mi ezt a kari tanácsban vitattuk, felmerül, hogy egy még szűkebb tanácsra is szükség volna. Ezt nem javasolom bevenni a Szervezeti Szabályzatba. Azt javasolom, hogy egy kétlépcsős egyetemi tanácsnak.a végrehajtó tanácsnak, kari tanácsnak és kari bégrehajtó tanácsnak az elvét rögzítsük le. Ezzel sok nehézséget tudnánk áthidalni. Ha mi ezt elfogadtuk, azért van, mert ugy gondoljuk, hogy ezzel a tanács tagjai maguknak mondják a döntéseket. Dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes: Azt honnan lehet kiolvasni a tervezetből, hogy az érdekeltek meghallgatása nélkül kerülne döntésre valami? Pl, a költségvetésnek tanszékekre történő szétosztásánál ugy gondolom, hogy a költségvetési keretek ismeretében az apparátus tájékoztatja az egységeket, az esetleges véleményt kikéri, írásban rögzíti az észrevételeit. Ha a dékán ugy látja, hogy problématikus, akkor megbeszélést hiv össze.
