Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. május 26. (213-235.) - 1. Perényi Imre rektori megbízása - 2. A nevelés helyzete a BME-n - 3. A személyzeti munka továbbfejlesztése - 4. A BME hároméves (1966-1968) tudományos kutatási tervének teljesítése, műszerfejlesztése - 5. Egyebek (az Építőmérnöki Kar dékánhelyettesei, a Szilárdságtani és tartószerkezetek Tanszék vezetői megbízása, az egyetemi dolgozók lakásépítési problémái)

.11Ez milyen szintre vonatkozik. Megkérdezi, hogy az egyetem perspektivikus káderfejlesztési tervének elkészitése a személyzeti osztály feladata, vagy akaróknak ill. az egyetem megfelelő vezetőinek feladata? A szem.oszt. feladata pedig ennek előkészítése, segitése? Vagy pedig a szem.oszt, késziti a terveket és az állami vezetők segitik? An anyagból nem derül ki világosan. Jelen Lajos oszt.vez. Az Osztály önálló feladatával kezdi. Ugy látszik, hogy nem voltunk eléggé körültekintőek, amikor fogalmaztunk. A szem.oszt.-nak vannak önálló feladatai. Ezek közé taréozik elsősorban ás kiemelten éppen a vezetők segitése. Önálló feladatai közé tartozik a munkának minden adminisztratív teendője, a nyilvántartás, a feldolgozás^ minősités nem tartozik önálló feladatai közé. A minősitést a vezető késziti el, de ezt a személyzeti osztály meghallgatása nélkül nem teheti meg. Az anyag általánosításával feladatokat kivántunk megjelölni munka továbbfejlesztésére. Nem tartja szükségesnek a részletes taglalást. Ha kivánja a tanács, nóir szerint felsoroljuk hogy hol mutatkozik ez, hogy nem egységesen értelmezték a 3-as követelményt. Lehet, hogy a tanács ilyen konkrét esetekről nem tud vagy bizonyos konklúzióival, célkitűzéssel nem fog egyetérteni. A jelentős rész/4 alatt nem többséget vagy nagy többséget értek, amelyik jelentősen befolyásolja az eseményeket, 5-lo % is lehet súlyánál fogva jelentős. A káderfejlesztési tervet ki-ki maga készítetté és fejlesztette a vezetők segitő készsége alapján. A káderfejlesztési terv Xis inkább a képzési tervvel foglalkozik és az értékelés is erre utal. Selmeczi lütvánné dr,oszt,vez,h, A 2, oldalon levő bekezdés a bizonyos tisztségek fetisizálása. Következőre gondolunk; Amikor a MM rendelkezései során életbe lépett az a gyakorlat, hogy a tanszékvezetői megbízatásokat, mostmár meghatározott időra kell kiadni, mindenekelőtt ez keltett ilyen benyomást sok vezetőnél. Kétségtelen, hogy ezeknél a megbízásoknál sok esetben az 5 évre szóló javaslatoknál bizonyos fokig azt is jelentette, hogy az egyetem pártszervezete a szem,osztályra, a tanszéken dolgozó más docens vagy professzor alkalmasságát állapította meg. Előfordult, hogy kiváló tudós, szakember nem rendelkezik bizonyos vezetési tulajdonságokkal, Semmiféle hátrány nem éri, ha továbbra is egyetemi tanárként ottmarad és aolgozik a tanszéken, de nem ő a tanszékvezető. Hogy ezt megbélyegzésnek tekintik, véleményünk szerint helytelen álláspont, Ezt nem akartuk itt részletezni, A másik olog, a nevelőmunka lebecsülése. Lehetséges^ hogy tul szigorú és túlzott megállapításnak tűnik. Azt akarja jelenteni, hogy igenis a vezető oktatók egy része lebecsüli, mert erre nem fektet súlyt. Tapasztalataink szerint a tanszékvezetők elég jelentős része kevébbeé V ellenőrzi az oktatóit, hogy a hallgatók nevelésével hogyan foglalkozási:. Nem tartja fontos felaaatnak. Kétségtelen, hogy ezt az anyagot lehetett volna részletesebben is kidolgozni, de az első bevezető részt is soknak találtuk, mert nem ez a dolog lényeges része.