Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. február 24. (124-161.) - 1. A Közlekedésmérnöki Kar szervezeti felépítése és a kari tanszékek átszervezése - 2. A BME 1968. évi nemzetközi kapcsolatai és az 1969. évi terv - 3. Javaslat tanszékvezetői megbízásokra
- 30 Az én tanszékemen volt burmai ösztöndíjas, aki az elmúlt évben doktorált. Három évvel ezelőtt jött ide. Nincs megemlitve. Meg kell mondani, hogy nagyon nehéz volt egy ilyen tipusu emberből kihúzni egy doktori szintet. De egy ilyenfajta kapcsolat teljesen nyomtalanul eltűnik. Ugy néz ki, hogy a tanszéken ilyen jellegi! munka meg sem történt volAa. Másfajta ilyen kapcsolatra is gondolok. Megint a saját személyemből indulok ki, mert az adatokat ismerem. Mostmár ötödször vagyok külföldi /opponens vagy doktorens?/ Meisel professzornál. Ez egy olyan kapcsolat, amit adott esetben lehetne regisztrálni. Vannak itt más érdekes dolgok is. A külföldi meghivók. Minden költségfedezést szivesen látunk. Holló elvtárs megemeltette a KGST vonatkozásokba való bekapcsolódást. A nemzetközi kapcsolatok formához kapcsolódva, a tudományos egyesületi tagság. A tagdij egy nagy bökkenő. Kaptunk egy olyan statisztikai kérdőivet, hogy mondjuk meg, hogy járjon-e kötelező megjelenéssel ez a kongresszuson való részvétellel. A tagdij tekintetében valószinü deviza okokból nagyon nehéz problémáink vannak. Olyan tagdijjal jár, hogy reménytelen. A szovjetunióba való utazások statisztikája nem jó képet mutat. Lehet, hogy vannak nyelvtudási hiányosságok. Lehet más oka is ennek, amit a magam példájából próbálok megmagyarázni. Kb. 15 éve különböző kongresszusok során voltam beszervezve, a Szovjetunióba való utazásra. Minden alkalommal meghiusult. Nem tudok máshogy kijutni, legfeljebb IBUSZ uton. A nyelvtanfolyamokkal kapcsolatban csak annyit lehet mondani, hogy nagyon eredményes. Dr.Orosz Zoltán gazdasági és műszaki főigazgató m 8 Minden anyagi nehézség és anyagi problémák ellenére meg lehet állapítani, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi kapcsolatai az elmúlt évben jelentősen nőttek. Az anyagot ha megnézi az ember, a 2. oldalon kiderül, hogy az utak száma közel 10 %-kal növekedett 1967-hez viszonyítva. Ha az oktatók számát vesszük figyelembe, akkor azt jelenti, hogy az oktatók 31 utazott külföldre 1968-ban. Szerintem ez jelentős fejlődés annak ellenére, hogy számtalan nehézség, különösen anyagi nehézségek vannak. Megállapítható, hogy azokat a lehetőségeket sem használjuk ki sok vonatkozásban ami rendelkezésünkre áll. Elsősorban a KK-ból történő utazások megfelelő támogatása, illetve tervszerűbbé tétele. 1969-re 100 ezer forint áll rektor elvtárs rendelkezésére erre a célra. Nincs akadálya, hogy ezt a keretet növeljük, ha ez indokolt és szükséges. Helyes ha a keret központilag van előirányozva. Felvetették a diákotthoni helyek biztosítását, csere-termelési gyakorlatok részére. Nem olyan egyszaü, mint ahogy Török elvtárs mondta. 1964-ben kormányhatározat kötelezte a művelődésügyi minisztert arra, hogy mit köteles átengedni a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. Ennek alapján kötöttek az elvtársak 1966-ban egy szerződést, amely szerződést az adott viszonyok között nincs mód felmondani.
