Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1966-1967

1966. november 21. (21-47.) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 2. A KISZ KB 1966. október 4-i határozataiból eredő egyetemi feladatok - 3. A BME 1965/66. évi tevékenysége

- 24 A társadalmi szervezetek megvizsgálták, s pl. szükség van a MTSSz tagegyesületre is. Nyilván annyi marad, amennyi optimálisan lesz az Egyetem számára. A felvételi vizsgákkal kapcsolatban nem ért egyet azzal az állítással, hogy a középiskolából hozott pontszámokat túlzottan figyelembe veszik, mert az összes idevonatkozó vizsgálat alapján bizonyítottnak latszik, hogy a legjobb korelláció az egyetemi tanulmányok és az összpontszám között van. Ez a korelláció egészen jó egyezést mutat az összpontszámhoz

? tehát jobbat, mint az Egyetemen szerzett pontszámokhoz. A Gépészmérnöki Karon megjelenik egy ilyen felmérés és ott a legjobb korellációs faktor a o

?7-es szám az első félév utáni matematika vizsgaátlag és az egyetemi felvételin összeszedett pontok között van. Azonban a korelláció faktor 0,2 és 0,4-0,5-ig megy. Az első félév utáni matematika vizsgaátlag és vizsgaeredmény nem jellemző, mert pont agy félév kell ahhoz, amig a különböző előképzettségű hallgatóknak az előképzettség színvonalától függő szintrehozása megtörtéfaik. Egyébként a cikkben - ami megjelenik - legjobb 2, 0,5-ös faktor az a középiskolai tanulmányi átlag és az első év utáni egyetemi tanulmányi átlag között van. A Budapesti Műszaki Egyetem is tavalyi jelentésében ezt számszerűleg kimutatta. Míg Budapesten és a megyei jogú tanácsi városokban a középés általános iskolákban szaktanárok adják az órák 9o %-át, addig a vidéki gimnáziumokban ós középiskolákban szaktanárok látják el ezeknek az óráknak mintegy 3o %-át, Amig a helyzet igy áll, véleménye szerint nem szabad sújtani a kevésbé jó iskolákból jövö gyerekeket. Ha az egyetem első félévében ez meg is látszik, később a II,év folyamán ezek a különbségek jórészt eltűnnek és viszonylag jó egyezés van az összpontszám és a tanulmányi eredmények között. A diplomaértékeléssel kapcsolatban az Egyetem véleménye szerint túlzás az, hogy az alapszigorlatok ilyen súllyal esnek latba, tehát ezen változtatni kell, persze az alaptárgyakat oktató tanszékek, vagy professzorok, akik most kis számban szólaltak fel, kevésbé látják tragikusnak a helyzetet. Azt, hogy a diplomatervek súlya csökkent, a Minisztérium ugy Ítélte meg, hggy a diplomatervek jelentőségét becsültük tul, amikor nem mindig ellenőrizhető mődon, nem mindig saját forrásokból születtek meg a diplomatervek. E kérdés korrigálására most lehetőség van, Gruber elvtárs javaslatával messzemenően egyetért, megvalósítása azonban nem könnyű feladat, mégpedig az, hogy az üzemek honorálják az egyetemi tanulmányi átlagot, A ozaktarcák véleménye az, hogy az élet iskolája nem mindig ugy osztályoz, mint az Egyetem. Az egyetem vizsgaszabályzatát nem lehet helyesen megalkotni az üzemek nélkül. Voltak olyan javaslatok, hogy a tandíj és ösztöndíj rendeletet ugy kéne megállapítani, hogy a hallgató érezze, hogy az 5 év alatt menynyi pénzt kap. Pl. mikor a hallgató a Villamosmérnöki Kar I.évfolyamára iratkozik, pályázzon meg egy 7oo.ooo Ft.-os lehetőséget,aminek a kifizetése a tanulmányi eredménytől függne, tehát visszatörleszti a jobb tanuló egy kisebb %-át, a rossz tanuló egy nagyobbat. Az ösztönző hatást jobban lehet majd biztosítani, ha a Karna*, a KISZ-nek lehetősége lesz, hogy ítélkezzék az ösztöndijak odaítélésénél,mert sokkal több információ áll itt rendelkezésre, mint a Minisztériumban, vagy rendelekekben.