Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. november 21. (21-47.) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 2. A KISZ KB 1966. október 4-i határozataiból eredő egyetemi feladatok - 3. A BME 1965/66. évi tevékenysége
- 17 Olyan feladatokat adnánk nekik, melyek számukra a sikeres munka élményét jelentik, s ezáltal a hallgatókat szét tudjuk osztani a tanszékek között, melyek szakmailag foglalkoztatják nagyon változatos formában. E közös munka kapcsán emberileg, politikailag tudják őket nevelni. dr.Fodor Lajos <? t. Mind a négy egyetemen hasonlóképpen látják a problémákat, a hallgatók önállóságának fokozását ugy lehet javitani, ha emberi közelségbe kerülnek, tanszékekre települnek jobban a hallgatók. Ugy gondolja, hogy országosan is helyes megállapításokat rögzit ez az anyag. A Minisztérium is ugy látja, hogy a nevelés és az oktatás javitása is ugy érhető el, ha a hallgatókkal való fokozottabb egyéni foglalkozás valamilyen formában megtörténhet. Frigyes elvtárssal egyetért abban, hogy a lehetődégek javulni fognak, a minisztériumi elképzelés szerint a tantervek kialakitása a múlttól eltérően - az egyetemek feladata lesz. Mivel kari feladat lesz a tantervek ilyen célból történő észszerű'összeállítása, figyelembe vehetik a kari sajátosságokat. Másrészről fontos ösztönző a tandij és ösztöndíj rendeletnek alapvető módosítása. Bár ez még nem alakult ki véglegesen, de az automatikus bérmegállapítás megszűnik. Az egyetemnek bizonyos összeg lesz megállapítva - esetleg karonként fogja a rektor megállapítani és a KISZ bevonásával a dékán dönthet mind a tanulmányi, mind a szociális támogatásra vonatkozóan. Sokkal nagyobb mérlegelést tesz lehetővé, figyelembe lehet vermi a hallgatók tanszékhez való viszonyát, téhát ennek az elgondolásnak a megvalósulását a külső feltételek is segítik. dr. Petiik Olivér et. Áttanulmányozva az eddigi meghatározásokat, van olyan ize, hogy mi elképzelünk egy ideális kommunista mérnököt és erre az elképzelt alakra aggatjuk a jellemvonásokat, amiket mi szeretnénk. Felvetődött az a kérdés, hogy a való életből próbáljuk előrevetíteni más, most az iparban dolgozó olyan kiváló mérnökök tevékenységét elemezve előrevetíteni, amely tudományos munkát igényel és a továbbiakban lehet a tanszéknek egyik kutatási feladata is. Ugyanakkor párhuzamosan nekünk a mai nevelési feladatainkban ezeket már érvényesíteni kellene. A nevelési feladatok lényegét abban látja, amit Holló et. nem érez eléggé, de az első feladat b./ pontja . Egyetért Holló elvtárssal abban, hogy nem eléggé érvelve látta itt ezt a feladatot. Sarokfetadatnak látja, hogy a hallgatók személyes kapcsolatba kerüljenek az oktatókkal és erre a lehetőséget minden vonalon meg kell adni. A heti hivatalos elfoglaltság lerövidítésével Í3 ebbe az irányba kell hatni, hogy a maradék időben tanszékekhez kötve, más formában az oktatók emberi közelségbe kerüljenek. A másik sarokpont az önállóságra való nevelés, aminek többféle oldalról való megközelité se a továbbiakban nagy feladatunk lesz. Arra emlékeztet, hogy vannak most olyan feladatok a hallgatókra kitűzve, amelyeknek a jó, vagy rossz elvégzése bizonyos fokig kevés konzekvenciájávai jár. Látszatmegoldásoknak a bemutatása is őket előbbr£jutásra predestinálja és nincs következménye, ha valamit rosszul oldanak meg.
