Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. november 21. (21-47.) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 2. A KISZ KB 1966. október 4-i határozataiból eredő egyetemi feladatok - 3. A BME 1965/66. évi tevékenysége
- 13 Próbáljuk azt a módszert megszüntetni, hogy a hallgatók egyik tanszékről a másikra cikázzanak, s sehol nem tudriák megülni. A Villamoskaron ez igy van. Ilyen alapon nem tudjuk értékelni az oktatók nevelőmunkáját sem^ mert nem tudjuk, hogy az egyes hallgatókat melyik oktato nevelte. Ugy gondolja, hogy szükséges egy olyan rendszerhez való visszatérés, hogy az uto3® szemeszterekben a formális órarendi terheléseket csökkentve, az egyetemi elfoglaltság olyan kompetensét vezessük be, amely a hallgatóknak e^yes tanszékeken történő tartós tartózkodásával és a tanszéktől kapott feladatok elvégzésével jár együtt. így két-három szemeszteren e munkának a végén a diplomaterv elkészitése és a diplomamegvédés sokkal inkább elősegitené az oktatás és nevelés egykének megvalósulását. Ezzel a módszerrel egy—egy tanszék a hallgatók egy csoportjának szakmai képzéséért az egyetem végzett munkájának utolsó fázisáig meghatározó módon felelős lenne • A villamoskaron többnapos kari tanácsülésen vitattuk meg ennek módozatait. Elhangzott az, hogy jelenleg széleskörűen egy ilyen rendszer bevezetésének feltételei még nem értek meg. Két-három év múlva ennek feltételei már megérhetnének. Azt indítványozza az Egyetemi Tanácsnak, ho^y elvileg támogassa a villamosmérnöki karnak ezt a kezdemenyezését, pl, azt, hogy a következő félévtől kezdve már a jobb hallgatókkal egy ilyen módszert bizonyos területen a karon belül kezdhessék meg, Nagyjelentőségű az a javaslat, hogy a KISZ egy társadalmi tervező irodát szervezzen. Ez is tulajdonképpen ebben az irányban hat. El kell ismernünk, hogy a hallgatók kiképzése a tanszékeken folyik, s nemcsak a heti 3 ora laboratoriumot„kell "lezavarni". A gazdasági feltételek biztositását a jövőben is sok tekintetben függővé kellene tenni attól, hogy a tanszékek milyen mértékben közelednek ehhez a rendszerhez, ügy gondolja, hogy ha egy ilyen rendszert bevezetnek, akkor a hallgatók utolsó samesztereiben sokkal jobban közelebb kerülnének az oktatáshoz és megteremtődnének a nevelésnek, a munkán a tanuláson keresztül való nevdésnek, politikai, emberi, magatartásbeli feltételei. Pr.Holló Ján os d&án: Egyetért a javaslatai, de bizonyos kételyei vannak , A pedagógiai továbbképzés nem biztos, hogy a legjobb módja a hallgatók és az oktatók pedagógiai felkészültségének, Azon a veleményen van, amit a Villamosmérnöki Kar bevezetett már bizonyos tárgyaknál, hogy nem kell feltétlenül minden órát megtartani, de amit mggtartunk, azt ugy kell megtartanig ho^y az hasznos legyen. A társadaM tervező irodának a Vegyészmérnöki karon is más a súlya. Ezzel a javaslattal teljesen egyet értünk. Megemliti azonban, hogy példamutatásról szó van, de nincs szó arról, ami a legdöntőbb, a hallgatókkal való személyes kapcsolat.
