Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1965-1966
1966. június 13. (138-152.) - 1. A III. éves hallgatók szakmai és politikai fejlődésének vizsgálata - 2. A BME 1965. évi tudományos kutatómunkája - 3. Javaslat az 1967. évi állami vezetőkre
- 6 Több helyen előfordul az a megállapítás, hogy az egyetemi komplex tudományos intézet. Tekintettel a témák nagy számára és a rajtuk dolgozd nagyszámú kutatóra, igen. Azonban erről lényegbe vágóan még nem lehet beszélni, mert a tanszékek nagyrészt egymástól függetlenül kutatnák és nem ismerik egymás munkáját. Ilyen alapon megfontolandó az a megállapítás, hogy "ilyen irányba kellene haladnunk. dr.Schnell Lászl ó dékánhelyettes: Az eredményes kutatómunkában szerepe van a tudományos munka szervezésének is. A jelenleginél jobb lenne a helyzet ha a karoknak az eddiginél több szerep jutna a tudományos munka szervezésében és az anyagi támogatás elosztásában. Kalászi Ist ván dékánhelyettes: Az egyetemen a közelmúltban a rektor elvtárs hathatós kezdeményezésére minden kar résztvett a szervezeti szabályzat kialakításában. Ebben benne van, hogy a három dékán felel mindenért, csak a kutatásért nem. Nem,helyes, hogy a dékánokat megkerülve mennek ki a dolgok. Éppen a moszkvai egyetemek példáján látjuk, ahol ez nincs igy. A rektor az, aki szervezeti és kialakítja a fő elvi kérdéseket, de mindent a dékánokon keresztül boiyolit le és nincs kitéve egyetlen kar eem annak, hogy olyan kérdéseket olvas egy jelentésben, amiről fogalma sincs a dékánnak, azt a rektőrhelyettes a tanszékektől közvetlenül kéri be. Egy féloldalas betét kellene a végrehajtási utasitásba, vagy ügyrendbe, igy könnyebb lenne a tudományos rektorhelyettes munkája, a dékánok pedig áttekinthetnék a területet. Ugy érzem nem vagyunk teljesen bekapcsolva a komplex kutatási intézménnyé való tendenciába. Markovits Elekn é dékánhelyettes: A dékánok véleményét szeretném tolmácsolni!, hogy helyesnek látják, elsősorban kari viszonylatban, ha a tudományos témákat nagyobb tudományos témacsaládok alkotnák, ami egy-egy tanszéknek sok éves kutatási múltját és jövőjét egyértelműen határozZa meg. Ezeknek ilyen módon történő támogatása, ellenőrzése sokkal könynyebbé válna, mint a nagy témákhoz kapcsolódó kisebb, szétforgácsolt altémáknak figyelemmel kisérése. Valamilyen módon lehetne ellensúlyozni a TKFA támogatások csökkenő tendenciáját. Amennyiben a szakminisztériumok által céltámogatott kutatásokat lehetne megfelelő előkészítéssel és nagyobb súllyal meghonosítani a karokon. Ez részint a kutatási segéderőket biztosítaná és ezzel ha ellensúlyozni nem is, de segiteni lehetne az oktatók csökkenő kutatási kapacitásán. 1