Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1965. január 29. (85-106.) - 1. A fiatal oktatók pedagógiai képzése - 2. A hallgatói terhelés és norma kérdései - 3. Egy III. éves vegyészmérnök-hallgató levele Kádár Jánoshoz
dr.Héberger Károl y igazgató: Az egyetemen folyik már mérnök— tanárképzés. Ha most, ismét kiadunk egy mérnöktanár oklvvelet, tehát ugyanolyan elnevezéssel, de más tematikával, véleménye szerint ez megfontolandó lenne. Pálfai elvtárs szerkesztésében megjelenik a Pedagógiai Közlemények. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy ez a Közlemény valóban szak módzsertani anyagjfc tartalmazzon, kevesebb külföldi cikkek fordításával, inkább saját oktatóink tapasztalatainak közlésével foglalkozzon. Albert Dezs ő elvtárs: Mivel ez a kérdés össz-egyetemi feladatként jelentkezik, javasolja, hogy a tárgyak programját egy egyetemi oktatókból álló kollektíva dolgozná ki a megfelelő irodalommal kiegészitve a mi egyetemi igényeinknek megfelelően. Bátkai Pá l elvtárs: A kádernevelés szerves részévé kell ezt a tanfolyamot tekinteni. Mint szervezett oktatásról feltétlenül szükséges az oklevél kiadása, főleg az eredményesség ér*dekében. Kialakítandó lenne a káűeSrfejlesztési tervekben azoknak a kijelölése, akiket célszerűnek tartunk a pedagógiai képzésben való részvételre. dr.Devics Józse f rektorhelyettes: Megállapítja, hogy a hozzászólások sok hasznos tanácsot adnak a programok vígleges elkészítéséhez. Két dolgot szeretne megjegyezni, az egyik az, hogy bár feltétlenül kisérleti jelleggel kell inditani ezt a tanfolyamot, de figyelemmel kell lenni arra, hogy jelenleg igen nagyszámú a fiatal oktatók száma, hiszen az utóbbi öt évben több száz fiatal oktató került egyetemünkre. Az eredeti javaslattól eltérően azt ajánlaná, hogy ne kössük a létszámot meg 25-3o főben. Tartsuk fenn az önkéntes jelentkezést, de ha 5o-6o jelentkező lenne, ne zárkózzunk el a nagyobb létszámtól. Ezt azzal is indokolhatja, hogy a végleges beindítás csak 1968-69~ ben lenne, ez tul messzire visz és a most következő káderfejlesztési tervünknek csak a második időszakában tudnánk csak ide megfelelően beiskolázni. Arra kéri a tanácsot, hogy vizsgálja meg mégegyszer annak lehetőségét, hogy lehetne-e 1965* szeptemberére előrehozni az indítást, másrészről pedig, hogy ne kössük meg mereven a részvételi létszámot. Támogatja Frigyes elvtárs javaslatát, - ismerve fiatal oktatóink anyagi és társadalmi helyzetét - ugyanis fiatal oktatóink intenzivebb nyelvtanulásának egyik fő akadálya az, hogy nln<* csen pénzük rá. Itt két irányú rendszabályozásra lenne szükség, az egyik, hogy maximálni kellene a nyelvórák dijait, legalábbis egyetemen belül, a másik pedig, hogy azok számára akik önkéntesen jelentkeznek a tanfolyam elvégzésére tegyük lehetővé, hogy egy szervezett nyelvtanfolyamon menjenek végig és mentesítsük őket ennek költségeitől. dr.Retter Gyul a rektorhelyettes: Tekintve, hogy neki kellett a nyelvoktatásra vonatkozó javaslatot a káderfejlesztési tervben megtenni, azt javasolta, hogy a fiatal oktatók már idejövetelkar lehetőleg egy nyelvet már tudjanak. Ezt olymódon lehet elérni, hogy az egyetemi ösztöndíjas hallgatóknak ezt
