Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1962-1963

1963. április 3. (14-26.) - 1. Egyetemi tanári, docensi pályázatok elbírálása

- 3 Helyes lenne, ha a pályázatok elbírálásánál elsősorban az oktatásra való alkalmasságot és másodsorban a tudományos fokozatot vennénk figyelembe, annál is inkább, mivel az Egyetem oktatási intézmény elsődlegesen és nem tudományos kutató intézet. Tudományos munkára azért van szükség, hogy az oktatók szinvonalát emeljük, azonban kutatási eredmények elérése másodrendű célkitűzés. Egy jó oktatónak nem kell szükségszerűen jó kutatónak lenni. Egy mérnök kiváló oktató lehet, ha lényegében nem tud tudományos eredményeket produkálni. Ha egy állásra azonos felkészültségű oktatók jelentkeznek, helyes ha közülük a választás arra esik, kinek van ttidományos fokozata. Ha választani kell jó oktató sé fokozattal rendelkezőrpasoktató között, a jó oktatót vegyük figyelembe, Ezenkivül felhivja a figyelmet arra a körülményre is, hogy nem volt mindenkinek módja aspiránsnak lenni. Többen jelentkeztek, azonban a TMB helyhiány miatt elutasitotta őket. Jelenleg is volt olyan páylázó, aki jelentkezett aspiranturára, de nem vették fel. Megemliti még azt a körülményt is, hogy több fiatal oktatónk KK jövedelmét lakásszerzés céljából igyekszik emelni. Véleménye szerint igazságtalan lenne azokat előnyös helyzetbe juttatni j akik ugyan rendelkeznek tudományos fokozattal, de az oktatas terén nem sokat vállalnak. Aki az oktatáson kivül résztvesz még a reformmal kapcsolatos munkálatokban, társadalmi munkában, jegyzetirásban, stb.

? s ezért időhiány miatt nem irt disszertációt, nem helyes hattérbe szőritani. Ilyen helyzetbe került Császárné adjunktus is, kinek jelenleg 11 jegyzete van, könyvet ir, közismerten a legjobb oktató, de mivel nem rendelkezik tudományos fokozattal, igy pályázatát nem pártolta a Rektori Tanács. Véleménye szerint hátráltatja a jegyzetirást az a tény is, hogy az oktatók között elterjedt annak hire, hogy kiirt állásra csak az pá-_ lyázhat, kinek tudományos fokozata van

? igy inkább disszertációjukkal foglalkoznak, mint jegyzetirassal. Véleménye szerint ez nem helyes álláspont. Azzal elutasitani egy pályázót, hogy várjon egy évig és szerezzen tudományos fokozatot, nem lenne helyes, lelkileg is letörné őket. Rámutat még arra a nehézségre is, hogy a Villamoskaron nincsen elég oktató. 26 1/2 professzor és docens működik a karon, mig a Gépészkaron ugyanannyi hallgatói létszám mellett 47, Alihoz hogy a Villamos karon is megfelelő oktatás folyjék és hogy az előadásokat lehetőleg professzorok és docensek tartsák, feltétlenül szükséges az oktatói létszám emelése. A pályázatokat meghirdettük, a beérkezett pályázók zömmel itteni emberek, akik már tul vannak terhelve és nincsen idejük disszertációt irni. Ezt a kérdést nem lehet mereven nézni. Végezetül: megemliti, hogy a Rektor elvtárs sem következetes, mert a Gépészmérnöki Kar pályázói közül Füzy Olivér adjunktus aki valóban jó oktató - pályázatát javasolta, holott nincsen kandidátusi fokozata. Szerinte is helyes őt javasolni, mert