Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. október 10. (1-9.) - Kibővített, rendkívüli ülés - 1. A felsőoktatási reform
- 3 laz ipar által legjobban igényelt ágazatokban már ebben az évben Ijbizonyos tantervi változtatások nyerjenek kidolgozást. Arra kell törekedni, hogy a jelenlegi t ananyag zsúfoltsága megszűnjö n, a nevelési metodikában is .javulás álljon b e. Első feladatunk a tudományos ké pzés és szakem ber viszonyának tisztázása. Az oktatás hatásfokának növelését" leül önös súllyal az esti, levelező oktatásban kell megvizsgálni, mely a káderutánpótlás szempontjából igen fontos. Erre utal az a minisztériumi intézkedés is, hogy ebben az évben esti-levelező oktatással foglalkozó rektorhelyettest neveztek ki. A mostani kibővített egyetemi tanácsülés célja, hogy ehhez a munkához a tisztelt vendégeink segítségét is kérjük, ügy kell az egyetemi felsőoktatás kérdését megvitatni, hogy az a szeptember 4-én kiadott uj irányelvekkel együtt a többi oktatási formákhoz igazodjék. Ennek összehangolására hivtuk meg a középiskolák igazgatóit is. El akarjuk érni azt, hogy a hallgatók fizikai munka után kerüljenek egyetemre, mely politikai nevelést is szolgáljazzal, hogy közelebb kerüü/% munkássághoz, üzemi levegőt szivar"Az egyetemre való felkészülést azonban csak a középiskola tudja biztosítani számunkra. így válik közössé az a munka,amelynek célja a szocialista mérnökképzés. Br.Csűrös Zoltán rektor : Tekintettel arra, hogy az országban oktatási reformkérdésekről van szó, az oktatási reform keretében bennünket közelebbről az egyetemi oktatás kérdése érdekel. Az Agrártudományi Egyetemről, ahol szintén folyik mérnökképzés, örömmel üdvözli a jelenlevő rektorhelyettest, akit abban a reményben hivtunk meg, hogy a minket közelebbről érintő és érdeklő vitában elmondhassa az Agrártudományi Egyetemen folyó mérnökképzés irányelveit. C sáky Frigyes egyetemi taná r, a reformbizottság tagja: Kérdést tesz fel a vita altalanos menetére vonatkozólag. Megkapták az irányelveket az oktatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozólag, amely a Népszabadságban is megjelent. Kérdése, hogy jelen esetben széles körben vitassukÉmeg az irányelveket beleértve a középiskolákat is, vagy p^dig az értekezlet célja konkréten az, hogy a műegyetem reformlkérdéseit vitassuk meg? Er.Csűrös Zoltán rektor : Itt minden oktatási reformmal kapcsolatos kérdést szóvá lehet és kell tennünk. Oktatási reformról van szó, melynek csak egy része a felsőoktatási reform. fo, Csáky Erigyes egyetemi tanár : Kihangsúlyozza, hogy a kulturális forradalom fontos része a szocializmus megvalósitásáért vivott küzdelemnek. Ha visszagondolunk arra, hogy 1948-tól kezdve állandóan előre léptünk a reformok során a Műegyetemen, akkor ennek társadalmi hátterét is kell néznünk. 1948-ban áttértünk a polgári demokráciáról a szocialista társadalom épitésére. Ennek eredményeképpen kialakult a Műegyetemen az első oktatási reform, Most az 5 éves terv küszöbén, amelynek célja a szocializmus felépítése az egész ország területén, az oktatás területén is uj perspektívákat ad ; és a kulturforradalomnak egy igen fontos lépése lesz az az általános reform, amely nemcsak az Egyetemekre, hanem a közép- és alsófoku iskolákra is vonatkozik. Három előfeltétele van ennek a munkának, amely irányvonalat szab. Az első, szorosabbá kell tenni az iskolai munkát az élettel, a gyakorlattal. Ma más fokon mérik a műveltséget, mint a kapitalizmusban. Ma nem az a müveit ember, aki római, vagy görög
