Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1957-1958
1958. március 27. (95-124.) - 1. A BME egészségügyi helyzete (írásos előterjesztés) - 2. A MAFC tevékenysége (írásos előterjesztés) - 3. A Tudományos Kutatási Tanács tevékenysége (írásos előterjesztés) - 4. A BME kulturális élete (írásos előterjesztés) - 5. A BME szociális helyzete (írásos előterjesztés)
2 0892 Jel e. n t. é s a hallgatók egészségi állapotáról az 1957/58 tanév első felében. I . Á ltalános^ ré sz, A jelzett időszakban a hallgatók egészségi állapota viszonylag kielégíthetőnek mondható. Orvosi észlelet szerint a magasabb évfolyamú hallgatók egészségi viszonyai az első évfolyam hallgatóinak egészségi állapotával szemben kedvezőbben alakultak, ami kétségtelenül azzal magyarázható, hogy a magasabb évfolyam hallgatói már hosszabb idő óta állnak orvosi ellenőrzés alatt, részesülnek orvosi kezelésben és felvilágosító egészségügyi előadásokban. Ezenfelül a megerőltetöbb fizikai igényeket támasztó egyetemi tanulást az idők folyan án szervezetileg többé kevésbé már megszokták, mig a kétségtelenül nagyobb testi és szellemi igénybevételre az első évfolyam hallgatói szervezetileg csak most állitódnak át. Az elmúlt időszakban betegként jelentkezett hallgat ók nagyobb része olyan természetű panaszokat adott elő, melyek részben a testi kimerülésre,•részben az idegrendszer kezdetlegesebb zavaraira vezethetők vissza. Éppen ezért nem feltűnő, hogy mennyiségileg a legnagyobb beteglétszám a báL gyógyászati és ideggyógyászati rendeléseken került feljegyzésre. Jelentős beteglétszám volt azonban tapasztalható a szemészeti sebészeti és bőrgyógyászati rendéL éseken is; Ez utóbbi rendelés legnagyobbrészt gombás megbetegedések kezelését volt kénytelen vállalni ami kétségtelenül a tömeges együttélés, valamint a fertőzés lehetőségétől sohasem mentes utcai és helyiségi por következménye. Valamivel alacsonyabb létszámú beteganyagot kezelt a gégészeti rendelés és nem tulnagy beteganyagot számol el a nőgyógyászati rendelés sem. A laboratóriumi igénybevétel természetesen az egyes szakrendelések utalásai és előirásai nyomán alakult ki. II. Ké szlétezés^. Belgyógyászat; ezúttal a hurutos megbetegedések száma fokozódott, az egész beteganyagnak int egy 58'^-át tette ki. Általános gyengeség és vérszegénység miatt mintegy 10',ó vqlt á betegek száma és ugyancsak 10#-ra rúgott a gyomor - és bélpanaszokkal jelentkezők szá ma is. Az elmúlt évekkel szemben valamivel csökkent a kórosan magas vérnyomásos panaszok jelentkezése, amennyiben mindössze 3^-ot jelentett és alig maradt ennek alatta a 7<tf-ban megnyilvánuló rheumás betegek száma. Májgyulladásban a jelentkezett betegek 4'j-a, tüdőgyulla dásban pedig csupán mutatkozott betegnek. Ideggyógyászats a betegek túlnyomó része az idegrendszer működési állapotának zavaraival jelentkezett. Ezek főleg kimerüléses jelenségek voltak, illetve gyakorta érgörcsön alanuló fejfájásban jelentkeztek. Szervi idegrendszeri mogbetegedésck'közül a karidegfonat, az ülőideg és az V. agyidegzsába fordult elő néhány esetben. Ezen felül csekély számban epilepsziás és sclerosis multiplexes megbetegedés is jelentkezett. Egy esetben voltak agyi elváltozásrautaló
