Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1955-1956

1955. október 13. (8-41.) - 1. A DISZ intenzívebb bekapcsolódása az egyetemi munkába (írásos előterjesztés) - 2. A Mezőgazdasági Kémiai Technológia tanszék vezetésére kiírt pályázat (írásos előterjesztés) - 3. A Villamoskari Mechanika Tanszék docensi pályázata - 4. A termelési gyakorlatok kari zárójelentései (írásos előterjesztés) - 5. Új rendszerű statisztika

5038 önéletrajz 1919» aug. 20-án születtem Szentesen, Édesapám vasúti főmérnök volt. Elemi- és középiskoláimat Jáazberényben végeztem el. Vegyészmérnöki oklevelemet 1941-ben szereztem meg a Budap-sti Műegyetemen, Ezután a Belvárosi Takarítási Vállalatnak lettem ellenőrző mérnöke, majd az Általános Ipari Kísérleti Üzemi Rt-nél voltam kutatómérnök, 1942-ben bevonultam, 1945, novemberében megszöktem és a felszabadulásig bujkáltam, A felszabadulás után beléptem a Mérnök Szakszervesetbe /1945. febr,/, hazautaztam Jászberénybe és azonnal belépten a Magyar Kommunista Pártba /1945. febr,/, önként jelentkeztem a demokratikus hadseregbe /1946, Vll-vel tart, hadgy.-gyá léptettek elő/. Leszerelésem után az Elhagyott Javak Gondnokságán voltam alkalmazásban* 1946, IV, 1-én beléptem a Polgári Sörgyárba, ahol a sörüzem ellenőrzésével és az üzemellenőrző laboratórium vezetéstvei bíztak meg. Itt az üzemi problémák megismerése mellett tudományos szempontból is kezdtem vizsgálni az ipart és az üzemben folytatott kísérleteim eredményeképpen 1947-ben a Műegyetemen a műszaki tudományok doktorává avattak, U

0.yancez év nyarán indítottuk meg az élelmezési ipar első magyarnyelvű műszaki és tudományos folyóiratát, amelynek k-zdettől fogva én-voltam a szerkesztője, A lapon keresztül hosszú, nehéz munkával sikerült nagymértékben aktiválni iparunk mérnökeit, szakembereit* Több cikkem jelent meg, főleg sörgyártási elméleti és gyakorlati problémákkal és élelmezési ipari üzemgazdasági kérdésekkel kapcsolatban, A lapon keresztül sikerült az élelmezési iparok problémáit megismernem, ami későbbi munkámban igen nagy segítséget jelentett számomra. Mint a Mérnök Szakszervezet Mezőgazdasági Ipari Szakosztályának titkára, kidolgoztam iparunk műszaki oktatásának refomját, A megindult Állami Műszaki Főiskolán így lettem az Élelmezési Ipari tagozat Vezetőjö, Mint a sörgyár tervmegbizottja, jelentős szer-phez jutottam a különböző iparágakból álló nagy éleim- zesi ipari konszern megismeréseben, irányításában, műszaki es gazdasági kérdéseinek megoldásában. Az államosítás után a Polgári Sür, majd a profil kialakítása után az Összes kőbányai sör-, malátagyárakból és hűtőházból ös zevont vállalat műszaki igazgatója lettem. Ez idő alatt jelentős mértékben emeltük az üzem műszaki színvonalát. Pl. az elhanyagolt pótkávé gyártást kétszeresére futtattuk fel az általunk telj-sen átszerelt üzemben, modernizáltuk két legnagyobb üzemünk malátagyárát, megteremtettük a sört-lmelési kooperáció alapjait, az üzem energiaellátást szabályoztuk, ezzel kapcsolatban korszerűen felszerelt uj kazánházat épitettűnk, igyekeztünk központilag irányítani az ujitómozgblmat és nem utolsó sorban üzemi kiséri-tek alapján a minőségi malátagy^rtás területén értünk el jelentős eredményeket. Rehdszeresen foglalkoztunk a sör- és pótkávé ipari pótanyagok problémájával és a sörélesztő ipari hasznosítását is akkor oldottuk meg. Üzemi munkám elismeréséül "kiváló munkáért" kitüntetésben részesített a Szakszervezeti Tanács, 1950, január 1-én kineveztek a Gazdasági és Műszaki Akadémia Élelmiszeripari Tanszékének Vezetőjéül, /Később a tanszék vezetésének megtartása mellett a Könnyű- és Élelmiszeripari tagozat vezető-