Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. november 2. (40-105.) - 1. Elnöki bejelentések - 2. A karok tanulmányi helyzete (írásos előterjesztés) - 3. Az oktatószemélyzet ideológiai oktatása (írásos előterjesztés) - 4. A kulturális munka a BME-n (írásos előterjesztés)
Ilyen - csak vázl tosan megemlitett — előzmények után indult meg egyetemi űk hatóink második két éves ideológiai továbbképzése. Az Oktatásügyi Minisztérium az ideológiai oktatás elvi módszertani éa tartalmi kérdéseivel foglalkozó országos értekezletet hivott agybe az egyetemek oktatási bizottságai, valmint a professzori konferenciák vezetőinek részére. & referátumot Orbán László elvtára tartotta, Artékolte as elmúlt oktatási időszak eredményeit és rámutatott a hibákra is. Megállapította, hogy a marx izmus -lenini zmu3 tudománya bevonult ezen idő alatt az egyetemekre éa azokon mintegy polgárjogot nyert, előbbre vitte az egyetemi oktató-nevelő munkát. Az oktatásban résztvevő tanerőkben meg volt az Igyekezet, hOf2 r « tanultakat szaktudományukba beépítsék, De voltak hibái is az elmúlt két év MUNKÁJÁNAK. KCE. eléggé szilárdak az ismeretek. Jok helyen mechanikus és vulgáris volt az; ideológiai anyag szaktudományokba történő beépitese. Hiba volt az is, hogy a helytelen nézetek kevésbbé Jöttek ki, valíiffiint az, hogy a politikai kérdések iránt viszonylat; kismérvű volt az érdeklődés. A passzivitás • különösen a Horthy-rendszer értékelésénél és elitélésénél jelentkezett . Az előadósok színvonala csak nagyjában volt kielégítő. A minisztérium is követett el hibét. fulssottan centralizálta a munkát. Irányító óe ellenőrző munkája nem volt megfelelő. Szeknek az összegyetemi vonatkozásban nyert tapasztalatoknak megállapításai számos területen a ml egyetemünkre ic érvényesek. Orbán elvtárs araikor az előttünk álló feladatokat ismertette, rámutatott arra, legyünk tudatéban annak, hogy egyetemeink még ner, szocialista egyetemek, csak utbn vannak afelé. Kac> hatja át eléggé a •te ,xiamua-£eninizmus, a dialektikus tc rténelmi materializmus tudománya. egyetemeink előtt főfeladatként az oktatás szinvonalámk eraelése áll. Bzt eredményesen megvalósítani caafc a 'tiarxizmus tudományinak az oktató-nevelő munkába történő beépítésével lehet, -'eladatunk^rienesak szakkáciorek képzése, hanem szocialista szakkáderek képzése alkotja. Bzen túlmenően egyetemünk faladata nemcsak az uj ért-lmiség kineveléae, hanoi a régi értelmiség megnyerése is. így lesz agy egységes, szocialista értelmiségünk. A minisztérium szakított azr.ul az elvvel, amely az oktatásban feldolgozott anyag tartalmi kérdéseit megállapította. A most megindult ideológiai oktatás szakosított és bárója témakört ölel fel; Á ozovjotiinió üommuniaca Pártba története, Politikai ? azd ságtan és a Filozófia. Kz a szakositás lehetővé teszi, hogy minen oktató az érdeklődési körének legjobban megfelelő témakörbe kap-, caolóihat be. Az oktatás szinvonalának emelését pzolgáljss - a szakosításon belül -az is, hogy az eg^es té.körök - különösen a filozófia - foglalkozásé**önálló, klaoazikus müveket fognak a résztvevők tanulmányozni. íaz a módszer lehetőséget nyújt a specializálódásra. A mOiít elkezdődött ideológiai oktatás tartalmában ia különbözik a megelőzőtől, mert nem az anyag tételes vlsszíikérde. éfíére irányul. -lia-iradnak az előadások és a foglalkozások két formája a konferencia illetve a konzultáció lesz. izeknek a koafereticiáknak tudományos szinten mozgó, elméleti konferenciáknak kell lenniök. Az egyes konferenciáknak tartalmához hozzátartoznak a résztvevők által tartott referátucsok, amelyek alkalmasak arra, hogy az oktatásban tanultakat alkalmazni éa kidolgozni lehessen a szaktudományok területére. Törekvésünk, hogy a konferenciákat nyilt, bátor, gátlás nélküli viták töltsék meg tartalommal. A konzultáclóknak nagyobb teret kell biztosítani, mint a
