Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. március 1. (261-295.) - 1. Elnöki bejelentések - 2. Az 1953/54. tanév I. félévi munka (írásos előterjesztés)
jL. e. A. ® n t é S az e lső f élév tanulmányi helyzeterői és okt ajt_ásunk: tartalmi ker dé"sjeirő 1. 1•/ A tanulmányi heJ-yze t_ ált alános ér tékelése « Az első felevi vizsgák során hligatóink 3,13 átlagot értek el c Az 1952/53* I« felevi 3,38 átlaghoz viszonyitva, némi csökkenés tapasztalható, melynek magyar ázata a reálisabb és- egyben szigorúbb vizsgakövetelményekben keresendőé /A s zakérettségis haXigtók átlaga mindkét esetben 0,5 érték:.el volt alacsonyabb az egyetemi átlagnál*/ A félévi vizsgák során az 'okt, tők részben j£re_cize"kb feleleteket "követeltek meg a feladott vizsgakérdésekre, rész~ben' az 'érdemjegyek kialkitásánál jelentős mértékben figyelembe vették a hallgatók gondolk od ó és ön_álJLó _a_lkalmaz£ kepességét© A követelmeiiyek emeléséhez "hozzájárulT áz is",' "hogy á vizsgáztatók "a számonkérésnél a kérdések mélyere hatottak és ezek alaptár gy i vo natkozásait is megvizsgálták, Utóbbi esetben kitűnt", hogy hállgat'óínk" egy nem elhanyagolható százaiékárál elemi alaptárgyi hiányosságok tapasztalhatók, így megállapítható volt pl." ma téma tik" áríal, Ho gy egy jelentős százalék afelsőbb mennyiségtant formalisztikusan ismeri, viszont nem tudják az egyenletrendezést és a trigonometriát, Ugyanilyen jellegü'hibák mutatkoztak a fizika, mechanika, általános kémia stb, vonalán A vizsgák tapasztalatai alapján, külön kiemelendő továbbá a vázolási és r ajzol ási készség hiánya 7 mely különösen a szerkesztési tárgy a laial j e le nt ke z ik. Hind--zek hozzájárultak a felsőéves hallgatóknál a vizsgák eredménytelenségéhez© A ^reálisabb'vizsgaköve te lményk kihatással voltak a jegyek alakulására, Ez főleg a je les jegyek sz imának o s ök kentésében mutatkozott. így a nappali tagozaton 17,4 ^-rá "csökkent a jeles osztályzatok száma az 1952/53. I» félvének 2£ %-hoz viszonyítva, Az r-sti tagozaton a csökkenes arányosan azonos mértékű. Továbbiakban m-gálicpithatő még, hogy az elégséges és az elé gtel e n osztályzat közötti határvonalat élesebben "vonták m- g 9 -és egyben az elegsége s osztályzat követfcimenyeit* legszlgoritották, ú gyhogy ez az osztályzat reálisa'bb'an WgközVliti a" "tárgy" "alkalmazásához elégseges tudást. Ennek tulaj donitható > ogy a bukott hallgatók aránya 1952/53:. I. félév 34 ^-ról 56,3 fa-ra emelkedett összegyetemi vonatkozásban. A félévi vizsgaperiodus tapasztalatait Összegezve, megállapítható, hogy egyetemünk tanulmányi .-.zinvonala emelkedett es osztályzatai ^reálisabb tudást fej-znek ki 0 Ez A változás döntően az á lla mi f e gye lem köve tke z -t e sebb be tart ás án&Y't'üTáj d o'ni th?_t o"f aj npvVlS _ és Ívíl;.^oj3_itŐ munka""ezónban továbbra is" hTányoY.ág'oka t mutató A dékánok idejében felhivták a hallgatók figy-lmét a fokozottabb köVfetelményckte, valamint az elmaradók következetesebb felelősségrevonáséra, A hallgatóság egy jórésze ezt a figyelmeztetést nem vette komolyan es egyrészt ezzel magyarázható a- vizsgaidőszak elején elert gyengébb e redmények, Mih 1;, • a hallgatóság észrevette áz első vizsgák tapasztalata alapján, hogy a vizsgaköveteimenyeket következetésen betartjuk, komoly tanulmányi munkához fogott, amely a vizsgaidőszak javuló eredményeiben mutatkozott meg„ Sőt e félévben
