Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1952-1953
1953. február 9. (116-156.) - 1. A Testnevelés Tanszéki Csoport eddigi munkája - 2. Az orosz oktatás helyzete (írásos előterjesztés) - 3. A karok tanulmányi helyzete (írásos előterjesztés) - 4. Az 1952/53. tanév II. félév elindításával kapcsolatos feladatok
II* A tanulmányi szinvonal emelkedéséneokai t a F.O.M. módszertani téren nyújtott fokozódó segítségében, a tavalyinál sokkal jobb munkatervünk és határozataink végrehajtásában s az előadók szakmai, didaktikai éo metodikai fejlődésében állapithatjuk meg. Az egyetemi és kari lektorátus vezetők.ellenőrző munkája is javult a tavalyihoz képest. Okulva tavalyi hibánkból,éberen figyeltünk minden olyan jelenségre, mely a hallgatók nagyobb rétegénél veszélyeztette az eredményes oktatást. A félév folyamán három évfolvómmal kapcsolatban figyeltünk meg olyan zavaró jelnnségeket, melyek :iv:zngálását és kiküszöbölését külön tanszéki értekezleteken tárgyaltunk le. A hozott határozatok végrehajtása eredménnyel járt: a III. évfolyam átlaga: %5-re emelkedett, a villámzárthelyiek 2-es s a zárthely 3.04-es átlagával szemben. A haladó I. eves csoportok elbizakodottságának felszámolásával megszűnt egyhelybentopogásuk, az önként jelentkező hallga tők lelkes műnket végeztek t nulópárjukkái s nem egy esetben kát jeggyel is emelték évvégére tanulóp.rjuk jegyét. A IV. éves hallgatók éveleji csüggedtségát sikerült főleg a csoportok párttagjaiba támaszkodva, türelmes felvilágosító munkával s rugalmasan kezelt óravázlatokkal felszámolni, s november végére IV. éveseink az uj anyag mellett felújították az öt hónapos szünet alatt elhomályosult ismereteiket. III. A módszeres munka színvonalának emelése. Az elmúlt években t nszéki módszeres értekezleteinken leggyakrabban aktuális metodikai kérdésekkel foglalkoztunk, elméleti problémákat alig' érintettünk. Ezidén a F.O.M. elrendelte hat tanszéki értekezleten ugyanannyi nagyjelentőségű oktatási és nevelési módszertani kérdés feldolgozását. A kitűzött anyag feldolgozása s megvitatása a gyakorlati oktató munkában is észrevehetően eredményeket hozott. Sztálin elvtárs nyelvészeti cikkei alapján a kari módszertani értekezleteken foglalkoztak a lektorátusok a nyelvtani jelensége : tudatosítása, a nyelvtani minimum, az anyanyelv szerepe a nyelvtanulásnál, a lexikázas mérete éo üteme kérdésekkel. Az elméleti megbeszélések gyakorlati alkalmazását óralátogatásainkon figyeltük meg. Ezeket a konkrét tapasztalatokat a kori értele zleteken beszélik meg a lektoratusok dolgozói. Az elméleti megalapozás s a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos megbeszélések sokat jelentettek az előadók fejlődése Szempontjából, de különösen hasznosak voltak a gyengébb s a kezdő kartársak számára. Elértük'azt, hogy az oktatás és neveié lényeges n0zzanat3.it már Ók is megfelelő hel -en tudják alkalmazni. A módszertani ismeretek elmélyülése következtében a távolabbi célokat nem ismerő; ezért bizonytalan, széteső műnkét mindinkább felváltja a tervszerű céltudatos tanitás, mely az oktatás ás nevelés problémáit szervesen egybekapcsolja. Természetesen sok még e téren arhiányosság is. Az uj előadókná még általában gyenge az elméleti megalapozottság és ennek következtében az"órák gyakorlati kivitelezése sem sikerül mindig kellőképen, A kartár•sak egy része pedagógiai kérdésekkel csak az értekezleteken foglalkozik - ott sem oléggé aktivan - s nem mélyül el eléggé a kérdésekben.Hogy hozzászoktassuk őket a szovjet szakirodalom rendszeres tanulmányozásura, c II. félévben könyv- és 0ajtóreferátumokat rendszeresítünk és feldolgoz' zuk sfcemináriumszerüen a Ruszkaja Pedagogika, Ruszkij Jazik v skolje és t Inosztránnie Jaziki folyóiratok aktuális cikkeit. IV. Eszmei - politikai nevelés szinvonala. Az eszmei - politikai nevelés színvonalának emelése munkátervün ben alapvető feladatként szerepel. Egyre világosabban látjuk e téren is a megvalósít ndó célokat, a megvalósítás eszközét annak ellenére, hogy
