Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1951. december 3. (66-74.) - 1. Rákosi Mátyás KV ülésen elhangzott beszéde - 2. A Módszertani Bizottság működése és javaslatai - 3. A lemorzsolódások kérdése - 4. Az 1951/52. tanév II. félévi jegyzetei - 5. A zárthelyik kérdése - 6. Egyebek

A jövő félévi jegyzetkészitési tervvel kapcsolatban javasolja, hogy december 17-ig azokat adják be a karok és a meghivott előadók a megbízással együtt kapják meg a jegyzetirásra is a felhívást. A jegyzetügyhöz hozzászól még Anfcal Sándor is és feltétlenül szükségesnek tartja, hogy megfelelő személy foglalkozzék a jegyzetkiadással. A tanulmányi osztályok rossz adatokat közöltek, minek következtében igen sok az eladatlan jegyzet. Az elnök véleménye szerint ebben Antal igazgató is felelős , Antal Sándor közli, hogy annak megállapítása után, melyek a nem használatos jegyzetek, selejtezés lesz majd, de ezt valószínűleg csak januárban lehet végrehajtani a K,M, közlése szerint, A raktáikészlet most már fel van dolgozva, ismerétesek a s zámadatok, hogy melyik jegyzetből hány példány van. Az adatokat állandóan közlik a tanulmányi osztályokkal, hogy a megrendeléseknél azc*kat vegyék figyelembe. Erre a célra külön tátELát rendszeresítenek a tanulmányi osztályok előtt. A következőkben Ádám Sándor ismerteti a zárthelyik állásáról szóló jelentését /jegyzőkönyvhöz csatolva/, melyhez nincs hozzáfűznivaló ja. Főm egállap itása, hogy a zárthelyik nagyon összetorlódtak. Véleménye szerint bizonyos fogalmak tisztázásra szorulnak. Javasolja egyebekben 1./ a konzultáció fogalmának megállapítását, t 2,/ a zárthelyik számának megállapítását, • 3,/ a nagyobb feladatokra és tervezésekre fordítandó idő megállapítását. Véleménye szerint a konzultáció az anyag fontos elméleti és gyakorlati részének órarenden kivüli átbeszélése; a villámzárthelyi az elméleti anyag gyakorlati alkalmazása 2-8 heti időközökben; 8-15 hét anyagából nagyobb feladat készítése a zárthelyi, melyből egy évfolyamon maximálisan 8-at javasol. Eldöntendő, hogy mely tárgyaknál alkalmazandó. A zártnelyik összetorlódásával kapcsolatban az elnök megjegyzi, hogy az ütemezés és a rajzbeadások ideje megtörtént,illetőleg meg lett állapítva, csak a tanulmányi osztályok engedékenysége folytán nem mindahol tartották be» Ormos Oübor szerint a tanulmányi osztályok rossz munkamódszert alkalmaznak; a tanulmányi esírtsályvezetők maguk akarnak megcsinálni mindent, ez nem helyes. Jogává keÜLl tenni a tanulmányi osztálynak, hogy egy-egy feladat végrehajtásával /pl.kari zárthelyi ütemterv elkészítése/ egy-egy tanársegédet megbízhasson. A tanulmányi osztályvezető feladata tulaj donképen a dolgok összehangolása, miként azt a Szovjetunióban csinálják.A kérdés üyen megoldásához megfelelő aktívákat kell bevonni. Végül felhívja még a figyelmet arra, hogy a kari jelentéseket a dékánok irják alá. A hadmérnöki kar képviselője közli, hogy náluk a III. éves hallgatóknak a rajzbeadás okoz nagy nehézséget. Pl. a gépelemekből készítendő rajzfeladat elkészítése a többi összes tanulmányoktól elvonja őket és mégsincs biztosítva, hogy a rajzot be tudják fejezni. Az elnök megjegyzi, hogy ezen a nehézségen már segítettek. Az elnök bejelenti, hogy a K.M. kiküldöttei mikor nála jártak ugy tájékoztatták, hogv a be nem töltött tanársegédi állásokra négy demonstrátort lehet beállítani havi 250-250 Ft fizetéssel. A minisztérium ezt az intézkedését azzal indokolja, hogy sok káderre lesz szükség a létesítendő uj egyetemek miatt. Ezek a IV, éves hallgatók iljóformán megismerkednek az oktatással s azonfelül meg van a lehetőség, hogy a tanszék is a lehető legjobbat válassza^ ki. - 8 -