Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1950-1951

1951. április 2. (66-74.) - 1-9. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 10-12. Elnöki jelentések - 13. Kossuth-díjas oktatók üdvözlése - 14. A műegyetemi reform során szükségessé váló intézkedések - 15. Osztályfőnöki értekezletek kérdése - 16. A Hadmérnöki Karra történt kinevezések ismertetése - 17. Kari beszámolók a vizsgaeredményekről - 18. A rektori és dékáni megbízatási pótlék kérdése - 19. Az új tanulmányi szabályzat szerinti államvizsga tárgyai - 20. A tanév zárásával kapcsolatos ügyek

Az elnök kéri a Tanács hozzájárulását, hogy ezeket a javaslatokat a VE M.-ba felterjeszthesse. Bartos István nem helyesli a mérnökképzés 10 félévre való fele melését á kivánja, hogy t árgyalják meg a kérdést, mert a felterjesztés, h§ továbbítják ugy fog szerepelni, mint a Tanács felterieszt ése, Németh Endre közli, nogy a 10 féléves oktatás kérdését kari ü lésen tárgyalták, melyen rámutattak, hogy a 9 félévesoktotás nem e legendő. Az ismertetett javaslat főként a külső előadók kívánságára iörtént. A kar arra a véleményre jutott, hogy 8 félév elvégzése után ki lehet bocsájtani olyan mérn ököket,akik a a mindennapi feladatok követelményeinek tökéletesen mgfelelnek, ellenben szakmérnökök sz ámára, akikből majdan vezetők lesznek, 10 félév elvégzése szüksé gesf részükre egy magasabb értékű diploma volná kiadandó. Gerendás I stván is javasolja a mérnöki kari tervezetnek a megvitatását. Vélemémye szerint az egyetem nan bocsájthát ki kétféle mérnököt. Dr, Mihailich Győző megjegyzi, hogy a kétféle mérnökképzés gondolata máifrégebben felmerült, egyrészt, hogy a hallgatók ne legyenek túlterhelve, másrészt, hogy valóban 'lehessen kiváló szakmérnököket képezni. líémeth Endre közli,ez volt a tanári kar vélenénye, de a mostani javaslat ki vülről jött. Kálnai István szerint ha a tervezet a mérnöki karon be lenne vezetve, akkor a "többi kar is előjönne ilyen kéréssel. Véleménye szerint ez a kérdés nem ide, hanem a Mérnöki Továbbképző Intézetre tartozi£, Dr. Polinszky Károly ugy látja, hogy a mérnökkari javaslat bizonyo? fokig érinti az aspirantura intézményét is. Szilágyi Gyula megemliti, hogy a gyakorlati élet a mérnökök számára nem szakok szerint veti fel a problémákat, Egy^érnök problémáia általán osak, ezért van szükség erős általános kiképzésre. Továbbmenőleg a s zalcmérnök elnevezés nem lesz állit ás a volna a mérnökképzésnek, ellenkezőleg az egy magasább fok, miként az az orvosi karon is van, Bartos István megjegyzi, nogy az alap tudomány oka,t a ^legmesszebbmenőkig kell a ha Igatoknak elsajátítani 4 év alatt. Ezután az élet kialakítja az elméleti és gyakorlati mérnököket. Javasolja, hogy a 9 féléves oktatást a mérnöki kar is fogadja el, ugy mint a többi kar és ezen bélül igyekezzen alaposabb' oktatásban részesiteni a hallgatókat Gerendás István véleménye szerint a továbbképzéssel minden egyes kar előléphet és elő is kell lépni .A továbbképzés intézményesen fontos és szükséges* s zükséges egyforma, egyértelmű diploma. Javasolja, hogy a m érnöki kari javaslatot a Tanács ebben a formában ne tegye magáévá. 4 * < Az elnök megállapítja, hogy annak az elfogadása, hogy 4 éven keresztül á ltalános oktatásul féléven keresztül szakoktatás, a múltba való visszamenést jelentene. Felteszi a kérdést, hogy a mérnöki kar a hozzászólások után megtartja-e javaslatát, vagy pedig módositani kiván rajta. Németh Endre a .jelenlegi tanmenet szerinti oktatást 9 félévre megh osszabbitva helyesnek tartja. A kar ilyen értelemben kiegésziti est a javaslatot, amely valójában egy további fejlődést'irányát jelzi. Az elnök közli, hogy az osztályfőnökök munkájának beinditása után a Tanács ügy határozott, hogy havonta kiértékelő osztályfőnöki értekezlet lesz. Továbbiakban ismerteti, nogy ezt a VKM. ki akarja