Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1950-1951

1951. március 5. (59-65.) - 1-10. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 11-12. Elnöki jelentések - 13. Laboratóriumi károk kérdése - 14. Könyvtári látogatójegy életbe léptetése - 15. Tankönyvek, jegyzetek eladásának kérdése - 16. Az osztályfőnöki rendszer indítása - 17. A zárthelyik kérdése - 18. Hallgatói jellemzések készítése - 19. Az utóvizsgák - 20. A mérnöki kar tanulmányi osztály munkájának felülvizsgálata - 21. A 4,5 éves oktatás bevezetésének kérdése - 22. A rajzi túlterheltség kérdései - 23. Rajzpapírhiány megoldása - 24. Tantárgyi átfedések megszüntetése - 25, 30. A IV. éves hallgatók elhelyezése - 26. A tanszemélyzet ideológiai oktatása - 27., 31. Tanszéki együttműködés szükségessége - 28. Szigorlati feladatok kiadása - 29. A BME és az Agrártudományi Egyetem versenyszerződése

e szerint a kérdés egyelőre nem időszerű, megoldást erre a Szovjetunióban bevezetett extern átus intézménye ad /egyetemen kívül folytat ot t tanulmányok és egyetemen tett összevont vizsgák/. Ez a lelie tőség azonban az egyetemi tanulmányaikat abbahagyd fiatalok számát emelné még ma. /277-1951./ 8./ P 1400-16/1951. szám alatt kiadott rendelettel szabályozza a laboratóriumi töirések és egyéb károk megtérítésének mérvét és módját. /33 7-1951./ > 9./ Szám nélkül, február 28-án leiratban közölte a kari munkatervekkel kapcsolatos észrevételeit t 7:1.:, /362-1951../ 10./ 1. 4 04-K6 69-1/1951. szám alatt hozzájárult dr. Knapp Oszkár magántanárrá képesítésihez a vegyészmérnöki karon. /254—1951./ Tudomásul szolgál. ' '1 < 11. Az elnök jelenti, hogy táviratban üdvözölte a Tanács nevében a MDP. 'II. Kongresszusát. /332-1951./ 12./ Az elnök jelenti, hogy a tudományos Akadémia Műszaki Osztálya megküldött e a tudományos ösztöndijat nyert tanszemélyzet név< sorát. /346-1951./ Tudomásul szolgál. 13./ A 8. ponthoz hozzászólva dr. Erdey László közli, hogy a ve gyészkari ülésen megállapították, hogy a tanszékvezető tanárnak nincsen megfelel ő eszköze arra, hogy 30 nap alatt fizessék be a törési dijakat a hallgatók. A rendelet bizonyos elengedésekről is intézkedik. Ha azonban a hallgató részére elengedik a kártérítést, akkor a tanszéknek kell azt az összeget megtéríteni. Tavaly külön póghitel szolgált erre a célra, smely kb. 25.000.- Pt volt; idén azonban erre nincs fedezet. Polinszky Károly megjegyzi, hogy Veszprémben nincs probléma, mert még a múlt évben rendeződött a kérdés; a törések megtérítésére szolgáló összeg a hitelkeretben biztosítva van. A dékán javaslatára elengedhető a törés .megtérítése s csak abban az esetben fizet a hallgató, ha hanyagság tapasztalható nála. Az elnök kéri a vegyészmérnöki kart, hogy észrévételeit a rendelettel kapcsolatban Írásban tegye,meg és egyúttal tegyen előterjesztést a törés megtérítésére szolgáló póthitelt illetően. 14./ Az elnök jelenti, hogy a februári tanácsülés határozatából felhívta a könyvtárt, hogy a hallgatóknak kölcsönzött könyvek biztosítására dolgozzon ki valami i^ás rendszert a célból, hogy a kölcsönvett könyvekért a & hallgatóknak ne kelljen indexüket letétbe helyezniök. > A könyvtárnak errevonatkozóan a

2 a javaslata, hogy a könyvtár látogatására és könyvek kölcsönzésére "Könyvtári látogató-jegy" jogosítana. A hallgatók tehát nem esetehkint, hanem csak a látogatójegy kiváltása kor lennének kötelesek indexüket felmutatni. A'látogató jegy kiállításakor a könyvtár a hallgatók indexébe "a könyvtárba beiratkozott" szpvegü, bélyegzőt ütné be. Ez a bélyegző jelentené a könyvtár számára a biztosítékot. A dékáni hivatalok a hallgatók indexeit a félév végén csak akkor zárnák le, há e bélyegzés t hatálytalanító másik bélyegző, "könyvtár tartozása nincs", az indexbe be lenne ütve. A fenti rendszer, melyet a debreceni egyetemi könyvtár' is kipróbált és amely ott kitűnően bevált, azzal az előnnyel is járna]* hogy a hallgatóságot mentesítené az index letétbehelyezésétől, mégis kellően védené az államvagyont. E rendszer életbeléptetésének nincs más akadálya mint az,