Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1950-1951
1950. október 9. (1-17.) - 1-16. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 17-28. Elnöki bejelentések - 29. A Földmérőmérnöki Kar oktatási idejének 4 évre emelése - 30. Az oklevelek minősítése - 31. A Műegyetemi Egészségvizsgáló Intézet OTI-nak átadása és üzemi rendelővé alakítása - 32. Hornung Andor magántanári képesítése - 33. Eisler János magántanári képesítése - 34. Mester László magántanári képesítése - 35. A BME munkaterve (írásos előterjesztés) - 36. Hallgató társadalmi bírósági eljárás alá vonása - 37. Jelentés a beiratkozásokról és vizsgaelmaradásokról
Gerendás István szerint a földmérés területén nagyszámú káderr< van szükség, azonban egyetemi fokon szükséges a 4 éves oktatás. Technikumot kell szervezni, ahol rövidebb idő alatt is képezhetők föl dmé rnökök. Sébor János válaszában közli, hogy a Szovjetunióban 5 év . alatt képezik ki a földmérnököket, A Technikum szervezésében a legnagyobb készséggel rendelkezésre állnak. A megfelelő tanmenetért mindent megtesznek, azonban a most működő kar feltét^lenül egyetemi kar és annak is kell maradnia. Tárczy-Hornoch Antal is Ily irányban kéri a Tanács támogatását. Az elnök ezen a karon is a 4 éves oktatást tartja szükségesnek, mert egyetemi kiképzést csak 4 év alatt lehet adni. A Tanácsnak is az az állásfoglalása és azt a VEM. felé közölni fogja. Az elnök jelenti, hogy ugyancsak javaslatot fog felterjeszteni a Tanács a felé a 9 féléves oktatás bevezetésére, a minőségi oktatás'érdekében, helyes esetleg a 10 féléves oktatás bevezetése is. A Tanulmányi Osztályokkal megtárgyalta a kérdést és arra a megállapitásra jutottak, hogy a szakositással a legfrissebb és legszükségesebb anyagot megkapják a hallgatók, . tehát elég a 9 félév. Dr. Mihailich Győző megjegyzi, hogy az értekezleten ahol erről tárgyaltak, a karok általában a 10 félév mellett foglaltak állást, miért nem ily értelemben történik a felterjesztés, Szerinte kellő minőségű képzett mérnök nem fog kikerülni 8 félév alatt, szükségesnek tartja a 10 félévet. Gerendás István nem tartja közömbösnek, hogy mikor vezetnék be a 10 féléves oktatást. Ha az uj első évesek számára vezetnék be, . a hallgatók-úgyis csak a második 5 éves terv időszakában végeznének és akkor előnyösebb volna mint a 9 félév, mert minőségben sokkal többet éyerne a tei^azdaság, mint a nagyszámú kevésbbé képzett mérnökkel. Dr. Barta István a 10 féléves oktatás bevezetését javasolja, de olyképen, hogy a 10 félév folyamán már az összes vizsgákat letehesse a hallgató és megszerezhesse az oklevelet is. Az ebben a félévben előadott tárgyak csak továbbképző jellegűek legyenek. Az elnök jelenti, hogy az elgondolás az volt, hogy szigorlati tárgy a 9. félévben ne legyen, a hallgatóknak legyen idejük ebben a félévben szigorlati tervük elkészitésére. Gerendás István amellett van, hogy a 9 féléves megoldás csak átmeneti legyen és rövid idő alatt vezettessék be az 5 éves oktatás. Dr. Mihailich Győző kéri, hogy mivel a karoknak nem volt alkalmuk ezt a nagyfontosságú kérdést megtárgyalni, ezt utólag tegyék meg, hogy a felterjesztés már a karok által megtárggtlt részletkérdéseket is tartalmazza. Az elnök helyesli a javaslatot és kéri a karokat ennek végrehajtására. 30./ Az elnök jelenti, hogy Major Máté dékán ur az oklevelek minősitése ügyében az alábbi szövegű levelet intézte a rektori hivatalhoz: "Lőke Endre osztályvezteővel megállapodtam abban, hogy a diplomák minősitése teljesen a most érvényben lévő osztályzatoknak feleljen meg, azaz kitűnő-jeles-jó-köaepes- és elégsége s minősitésü - 6 - 5
