Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1950-1951

1951. január 8. (33-44.) - 1-13. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 14. Kitüntetett oktatók üdvözlése - 15-16. Dékáni előterjesztések - 17. Az 1950/51. I. félévi tanulmányi munka kiértékelése - 18-19. Az V. Pártkongresszushoz kapcsolódó egyetemi felajánlások - 20. Újabb 40 tanterem tervezése

is található. Ezek nem riadnak vissza az egyetem falain belül rágalmazn Népköztársaságunkat. Ezek beleavatkoznak a vizsgák kérdéseibe, rossz hangulatot, akarnak kelteni. Ezen a területen is fel kell venni a hareot Másik probléma a tanács által felvetett kérdés, a Szovjetunió technikájának a kérdése. A mérnöktovábbképzés érdekében segítenünk kell ezen a területen. Szákemberek adját át tapasztalataikat, amik kint az iparban ismeretesek. Javasolja, hogy lépjenek érintkezésbe a VKM illetékes szer. veivel és tartsanak szorosabb kapcsolatot az iparral, hogy a szovjet eredményeket feldolgozva az egyetem a hallgatóknak átadhassa,/ Gerendás István beszámol a hadmérnökhallgatók eredményeiről. A műszaki tárgyakból előkollokviumokat tartották. Az eredmények igen jók, 3 és 4 között vannak. Egyes tanszékeken komoly segitséget kaptak. Megköszöni Rázsó dékánnak és a rektornak ebbeli segítségét. Az általáno utász-technikai tagozat eredménye általában gyenge. Rámutat, hogy a geodézia kérdése miatt a hallgatók legnagyobb része a katonai tárgyakról elmaradt. December 31-ére tolták a szigorlatot, (hogy a lemorzsolódást megakadályozzák. Ezt a jövőben feltétlenül él kell kerülni. « - * C c./ ELnök felveti a vizsgákon való jegyzethasználás kérdését. „ Megemliti, hogy saját tanszékén a hallgató saját jegyzetét használhatta. A sokszorosított jegyzet használatát nem tartja helyesnek. Gerendás István véleménye szerint rá kell bizni a tanárokra, hogj a hallgatók hogy használhatják a jegyzeteket. Az elnök megjegyzi, ho^y a tanácsi határozatra hivatkozhat a tanár a jegyzet használhat ásnál vagy nem használhatásánál a kollokviumor Gerendás István ismerteti a náluk bevezetett kezdeményezést, az irányitott konzultáció rendszerét?«£..lSzabad konzultáció. 2. Kötelező konzultáció, ^melyet a tanár ir elő azoknak a hallgatóknak, akiknek évközi eredményei gyengéobek. Hasson oda az egyetem, hogy a polgári hallgatóságban is erősödjön a fegyelem, ugy mint a katona-hallgatóknál. Dr. Erdey László megemliti, hogy a vegyészmérnöki karon a gyenge hallgatókat a tanulóköri helyiségben keresi meg a tanársegéd, hogy segitséget nyújtson nekik. Zilahi Márton előaatja, hogy a Műszaki Főiskolán örvendetes jelenség tapasztalható: a hallgatók munkát kértek a laboratóriumban, hogy szabad idejűikben dolgozhassanak. Fokozottabb tanulnivágyás. A könyvtár állománya több száz szovjet szakkönyvvel rendelkezik. A tanársegédeknek bizonyos mennyiségű szakanyagot kell lefordítani. Tanácsadók állnak rendelkezésre az iparból, különösen a textiliparban, pld. a gyapottermelésben/ akik szivesen vállalkoznak előadásokra. Több szovjet szakember is szivesen vállalkozik előadások tartására; ezt tolmács utján meg lehet oldani. A reformunknál figyelembe kell venni, nogy az egyetemre került hallgatók közül sokan az ipari középiskolákból kerülőnek ki. Az elnök megjegyzi, nogy az ipari középiskolákból kikerültek szakismeretekben gxa gazdagabbak .-Ezek közül^sakkis százalék kerüljön egyetemre, ezek a mérnökök segítőtársai legyenek. Zilahi Márton véleménye szerint ezek az ipari középiskolából kikerültek az iparban helyezkednek el, de a legkiválóbbak kerüljenek az egyetemre, hogy mérnökök váljanak belőlük. Az elnök felhivja a karokat, nogy a vizépitéstani tanszékhez hasonlóan vállaljanak: áldozatos mankát a jegyzetkészítésnél. /Alumínium lemezre rajzoltak/ Gerendás István javasolja, hogy közismert dolog lévén a fényképezés, ezen az uton készitsék a j egyzet^cgUez az egyik mód. Pausz papirról is közvetlenül lehet átvinni az MMjwf ez a második megoldás. - 8 - 5