József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi / József Nádor Műszaki / Budapesti Műszaki egyetem - tanácsülések, 1948-1949

1949. augusztus 30. (105-112.)

- 3 7*/ Az elnök javasolja a Tanácsnak, hogy a Tanulmányi Iroda feladatkörének kibővülésével és ennek következtében személyzetének megnövekedése miatt hozzon határozatot, hogy a Tanulmányi Iroda a dékáni hivatalokba költözzék be és kooperáljanak a dékáni" hivatalokkal.

Többek hozzászólása után a Tanács a javaslathoz hozzájárul

8, / Az elnök ismerteti a mérnöki osztály tanulmányi bizottsága által előterjesztett és Zoltai Zoltán tanácsjegyző által javasolt "általános

, i lónyelvek"-et, melyek a műegyetemi oktatás módszertani k érdé seit tartalmazzák.'

Az elnök felolvassa az irányelveket és kéri a Tanácsot, hogy az irányelveket tegye magáévá, gondoskodjék annak kinyomatásáról és arról,

‘hogy az minden tanszemélyzet kezébe jusson,

A Tanács az előterjesztésre úgy határoz, hogy az irányelvek sokszorosítva küldessenek meg a karoknak, kari ülésen tárgyalják le és a Tanács elé terjesztés céljából annak eredményét a rektori hivatalba juttassák el.

t ♦ a

9. / Elnök jelenti, hogy a Tanulmányi Iroda átvizsgálva az előadások anyagát tartalmazó syllabusokat, megállapította, hogy még sokan nem adták be a syllabusokat. Kéri a dékánokat, gondoskodjanak azok elkészítéséről, valamint azoknak legkésőbb szeptember hó 17-ig a rektori hivatalba való

f juttatásáról, . ,

A Tanács tudomásul veszi és ilyen értelemben határoz.

10./ Az elnök javasolja a Tanácsnak, hogy a jövőben a professzorok a vizsgaelőkészítő tanulóköröket kötelesek legyenek ellenőrizni, valamint a tanulóköri-vezető segédtan személyzet felkészültségét és oktatási módszereit is. Mondja ki a Tanács, hogy ezentúl vizsgaelőkészitő tanulókör-vezető csak adjunktus, vagy tanársegéd lehet, tehát sem hallgató, sem még absolvá- latlan, oklevél-nélküli egyének nem lehetnek.

A Tanács ilyen értelemben határoz.

Ezután dr. Rados Jenő dekán méltafja és búcsúztatja a három évi rek- torság után lelépő dr. Csűrös Zoltánt. A mai nappal a Műegyetem fontos korszaka zárul le a Műegyetem történetében. Csűrös Zoltán éppen a legnehezebb időben vette át a rektorságot, mikor a háborús események következtében mindent jóformán élőiről kellett kezdeni, ^z igen nehéz feladat volt, de fáradhatatlan munkával, nagy energiával, az ő páratlan szónoki képességeivel, valamint lelkiismeretességgel és kollegialitással mindent elért, arait elérhetett. Mikor most Csűrös Zoltán átadja a Műegyetem vezetését, lelép erről a hivataláról, kéri őt, hogy tartsa jó emlékezetébe a kollegákat és a jövő évben mint prorektor segítse a Műegyetem továbbépítéséin, miután a 5 tervévet siker a sen vezette. A Tanács nevében megköszöni Csűrös eddigi munkásságát.

Dr. Csűrös Zoltán válaszol Rados dekán búcsúztató szavaira. Kéri a Tanácsot, hogy ünnepélyesen válaszolhasson pár szóval. Mr két Ízben elmondotta a Műegyetemen, hogy büszke arra, hogy a tanári kar bizalma őt választotta meg 1946-ben rektornak és ezt követőleg még kétszer is megválasztották. I(vyáiezett lehetőleg minden téren ennek a bizalomnak megfelelni és most, mikor a 3 év rektorsága után a Műegyetem első karának dékánja ezt megköszönte, érzi, hogy a jóbarát is beszél belőle. Bizony be kell vallania, hogy nem volt könnyű ez a három év, mert itt nem csak tudományra volt szükség, hanem a legnagyobb fokú kötelességtudásra. A Műegyetemnek elsősorban nem rektorra, hanem agitátorra és propagandistára volt szüksége. Most visszatekintve a három tervévre, bátran meri állítani, hogy nemcsak gáncs erheti a Mű egy estiemet, hanem sikereket is értünk el. Csakhogy az elért sikerekben másokn ^