József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem - tanácsülések, 1946-1947

1947. július 3. (190-215.)

kötelező hallgatását irja csak elő. Ez ellenkezik az e- gyetemi szellemmel, mert a szigorlat raCT egy nagyobb és átfogó tudás bizonyítás t foglalja megában. Ebből adódik, hogy négy szigorlati tárgy van, amikor is szerinte a tárgyakat összevonva három tárgyat is lehetne előírni. Helytelennek tartja e szabályzatnak azt a rendelkezését, hogy ha valc ki egy tárgyból- pót szigorlatra megy és a pót szigorlaton nem felel meg, az egész négy tárgyas szigorlatot meg k 11 ismételnie. Felfogása szerint négy tárgynál csak abl an az esetben volna indoko-lt az egész szigorlat megisniételtetése, ha két tárgyból nem felel meg a pótszigorlaton valaki. Helyesnek tartja négy szabályszerűen elvégzett félév után bizony it v-ány kiadását az érettségit tett hallgatók részére. Megütközéssel olvasta a szabályzat 40. paragrafusában a kereskedőlem- tudornányi bizonyítvány szövegét, mely a felséges többessel kezdődik, amely teljesen helytelen, mert e többest csak a rektor mint az összes k; rok képviselője használhatja. De e szövegezésnek értelmét sem találja. Helytelennek tartja, hogy szigorlat-lététéle után a szabályzattervezet 22. paragrafusa szerint elmaradt kö elezo kollokviumok: t tehessen a hallgató. Felfogása szerint a letett és elfogadott szigorlatot nem lohet feltételhez kötni.

Hasonló szellemben többek hozzászólása után Egyed István dekán válaszolt a hozzászólásokra, felolvasva a Szervezeti Szabályzat ide vonatkozó paragrafusát, mely szerint az ilyen szabályzat elkészítése az illetékes kar hatáskörébe tartozik és azt felülbírálni, az; z átjavita21