M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1941-1942
1941. december 11. (89-136)
A zettani munkássága a kőzettan mindhárom főcsoportjára kiterjed. Különösen eredményesek azután a kőzetek keletkezésére vonatkozó és kőzettani módszertani vizsgálatai. Előbbiek közül a szénképződéssel kapcsolatos munkáit emeljük ki. Módszertani munkái mind igen jelentősek, amennyiben egész új utakat nyitnak meg az üledékes kőzetek kutatói számára. Elegendő, ha itt arra hivatkozunk, hogy ilyen irányú módszereit ma már általánosan eltérj edtnek minősíthetjük. Számos külföldi intézet és kutató használja a görgetettségi és ferderétegzési eljárásait, nem is szólva arról, hogy eredményeivel a legelőkelőbb tudományos helyeken, tankönyvekben is foglalkoznak. Számos földtani felvételi munkája is van, amelyek kristályos és üledékes kőzetterületekre egyaránt kiterjednek. Ezek közül különösen közel ötszáz oldalas monográfiáját emeljük ki, amely a Kisalföld fiatal sztratigrafiáját adja, számos új lelőhely faunájának meghatározásával és ezenkívül sok eddig ismeretlen tektonikai adatot is közöl. Ugyanebben a munkájában főleg a saját maga kidolgozta módszerek segítségével a terület ősi folyóinak rekonstrukcióját a legnagyobb sikerrel oldotta meg. Ugyancsak jelentősek e munkának a dunai arany származására vonatkozó vizsgálatai. Igen eredményesek általános földtani vizsgálatai is. Elegendő itt csupán a sóképződés intenzitásváltozásaira, a Gilbert-féle áramlási fázisoknak a fluviális üledékes kőzetekben való kimutatására és mint legfontosabbra, a hajdani fluviális folyásirányok megállapítására vonatkozó kutatásait megemlíteni. Végül kiemeljük még, hogy több hidrológiai, köztük általános jellegű dolgozata is van. Elsősorban az Alföld ártézi vizeinek rendszerére, továbbá a karsztvizekkel foglalkozó munkáira hivatkozunk itt. Áttekintve Szádeczky-Kardoss Elemér munkásságát, megállapíthatjuk, hogy eddigi tudományos működése teljes összhangban van a betöltendő ásvány-földtani tanszék kívánalmaival. A tárgykör minden ágában fejtett ki tudományos munkásságot s ezek közt nem egy olyan értékű, amely szerzőjét a kutatók első vonalába emeli. A tanszék betöltésére való alkalmasságát nagy mértékben alátámasztja az a körülmény is, hogy már 15 éve szolgálja azt mint szakdíjnok, tanársegéd, majd mind adjunktus, előadó és helyettes tanár és ez idő alatt a bányászati, kohászati és erdészeti képzés ásványtani és földtani szükségleteit pontosan megismerte. Mint előadónak és helyettes tanárnak az előadásban való jártassága kétségen felül áll. Nézetünk szerint tehát Szádeczky-Kardoss Elemér az, aki eddigi munkássága alapján tanári kinevezésre minden tekintetben ajánlható. Jugovics Lajos egyébként igen érdemes munkássága sokkal kisebb tárgykörben mozog, és eredményekben is, így a külföldi visszhangot tekintve is, elmarad Szádeczky-Kardossé mögött. Jugovics megajánlásától azért tekintettünk el, mert megajánlás esetén azt nyilvánítottuk volna, hogy őt is alkalmasnak tartjuk minden tekintetben a tanszék betöltésére, csak sorrendi különbség alapján kevésbé. Ezt a véleményt azonban a felsorolt indokok alapján nem adhatjuk, mert Jugovics Lajos munkássága nem öleli fel az előadandó tárgykör teljességét. Sopron, 1941. évi november hó 11-én. Dr. Proszt János s. k. osztályelnök, mint a bizottság elnöke. Dr. Tárczy-Hornoch Antal s. k. Esztó Péter s. k. biz. tag. biz. tag. Dr. Vendl Miklós s. k. biz. tag. E javaslatot a Bánya- és Kohómérnöki Osztály 1941. évi november hó 18-án tartott III. rendes gyűlésén titkos szavazással egyhangúlag elfogadta. Az osztály javaslatát a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar 1941. évi november hó 19-én tartott III. rendes gyűlésén titkos szavazással egyhangúlag elfogadta.
