M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1940-1941

1940. november 14. (1-85)

fegyelmi vétségnek minősitik az állás tekintélyével össze nem férő magatartást, valamint a tisztviselői kar tekintélynek a csorbítását; természetes tehát,hogy ennek a fegyelmi vétségnek ez egyetemi tanárokra is, mégpedig fokozott mértékben fenn kell állnia. Ha a Tanács a fegyelmi vétség fogalma tekintetében is mereven kötve lenne a PSzSzOy.rendelkezéseihez, abban sz esetben a fegyelmi eljárást tulajdonképen meg kellene szüntetnie, - ami természetesen hátrányos következményeket vonhatna maga után az egyetemi tanári kar tekintélyére,

A Műegyetem Tanács nem sorolta fel határozatának rendelkező részében azokat a tényeket,amelyek a fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgálnak; nem sorolta fel úgy,mint azt a PSzSzCJy.-ének függelékéhez csatolt lő.jegy- zet mintájában teszi. Ennek oka,hogy az eljárás megindításának alapjául szolgáló fegyelmi vétség nem olyan természetű, amelyet néhány tény említésével lehetne kimeritőleg ismertetni. k fegyelmi vétség lényege a jelen esetben az egyetemi tanári tekintéllyel össze nem férő magatartás; ez a magatartás pedig a két érdekelt tanár részéről hosszú éveken keresztül tanúsított viselkedésben nyilvánult. Ennek a viselkedésnek egyes mozzanatai külön-külön fegyelmi vétséget nem is képezhetnének; együttvéve azonban a Tanács mérlegelése szerint alkalmasak lehetnek arra,hogy a Műegyetem tanári kara tekintélyének ártsanak.

Az első Ízben hozott fegyelmi Ítélet alapján a következőkben lehet összefoglalni a két tanár részéről azt a kifogásolható magatartást,amely a Tanács véleménye