M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1939-1940
1939. november 9. (1-62)
16 56. 27.237/1939. IV. sz. a. értesíti a műegyetemi tanácsot, hogy a magyar műegyetemi oklevelek külföldi elismerésével kapcsolatban felkérte a m. kir. külügyminiszter urat. hogy a budapesti román kir. követségnél a legnyomatékosabban mutasson rá arra a körülményre, hogy az oklevelek honosítása tekintetében a viszonosság hazánk és Románia között éppen ez utóbbi elhatározásából kifolyólag nem áll fenn, mert Románia — jóllehet Magyarország semmiféle korlátozást sem léptetett életbe Romániával szemben — a honosítást a magyar oklevelektől, illetőleg azok bizonyos kategóriáitól megtagadta. A romániai oklevelek magyarországi honosításának a biztosítása végett tehát Romániának az említett rendelkezést vissza kellene vonnia. A miniszter úr egyúttal felkérte a budapesti Mérnöki Kamara elnökségét, hogy a román állampolgárságú s így nem honosított műegyetemi oklevelek birtokosainak a Magyarország területén való mérnöki működése lehetőségéről és kereteiről a m. kir. külügyminiszter urat közvetlenül is tájékoztassa. (2541—1939.) m, a Tudomásul szolgai 57. 114.875/1939. VII. 2. sz. a. értesíti a műegyetemi tanácso^ hogy a honvédelemről szőlő 1939:11. t.-c. végrehajtásával kapcsolatban, az egyetemi, illetőleg műegyetemi testnevelés újjászervezésének problémája is felvetődött. Az egyetemi, illetőleg műegyetemi testnevelés magábafoglalta az egyetemi, illetőleg műegyetemi ifjúság sportbeli kiképzését és egyúttal a katonai előképzés ügyét is. A miniszter úr szerint ennekfolytán feltétlenül szükséges, hogy most, amidőn az új honvédelmi törvény végrehajtásával a katonai előképzés kérdése úij alapokra helyeztetik, az egyetemi, illetőleg műegyetemi ifjúság sportbeli nevelésének az ügye is rendeztessék és a sportbeli nevelésre fokozottabb súly helyeztessék. A miniszter úr ennekfolytán felkérte dr. Milleker Rezső egyetemi ny. r. tanárt, a m. kir. Tisza István Tudományegyetem professzorát, aki a Magyar Főiskolai Sportegyletek Egyesületének tanárelnöke, hogy az említett kérdések megoldására nézve a hazai egyetemek rektoraival és egyéb hivatalos tényezőivel, valamint a főiskolák igazgatóival lépjen érintkezésbe és az egyöntetű megoldás lehetőségét készítse elő s legkésőbb az 1940. évi július hó 1-ig tegyen a miniszter úrnak javaslatot. Mivel pedig a miniszter úr a műegyetemi tanácsot is felhívta, hogy dr. Milleker Rezsőt az említett munkájában támogassa és a részére esetleg szükséges adatokat bocsássa rendelkezésre, a rektor a további szükséges intézkedéseknek a megtételére dr. Szabó Gusztáv műegyetemi ny. r. tanár urat, a műegyetemi Testnevelési Intézet igazgatóját kérte fel. (1986—1939.) Tudomásul szolgál. 58. 15.151/1939. III. sz. a. értesíti a műegyetemi tanácsot, hogy mivel a Himnusz előadásánál tapasztalható eltérések igen sok esetben megzavarták a hazafias ünnepségek hangulatát, az előadás egységének biztosítása érdekében elrendelte, hogy a Himnusz áhitatkeltést célzó imádságos jellegének megfelelően csak komoly alkalmakkor adható elő, ismétlésnek az előadásban helye nincs s hangszeres és zenekíséretes előadásnál mind az előjáték, mind pedig az utójáték kötelező. A miniszter úr rendelkezése folytán az olyan ünnepségeken, ahol az egész Himnusz előadására nincs idő, az előjáték elhagyásával csupán a Himnusz első nyolc üteme játszandó. A Himnuszt Kölcsey Ferenc eredeti szövegével kell énekelni, a könym
