M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1937-1938
1938. június 23. (178-237)
hogy ezúton a mérnök és épitészmérnökhallgatók eredményes elektrotechnikai oktatása nem biztositható, mert a gépészmérnökhallgatóknak gépészeti képzettsége, fizikai előtanulmánya, foglalkozási körének jellege, valamint igénye egész más, mint a mérnök- és épitészmérnökhallgatóké. A gépészmérnöki osztály javaslatával szemben a mérnöki és épitészmérnöki kar megállapitja, hogy az A/ és 0/ tagozatú gépészmérnökhallgatóknak az elektrotechnika körébe vágó előadásai a mérnök- és épitészmérnök- hallgatók igényeit nem elégithetik ki. Ugyanis a mérnöknek egészen más célból van szüksége elektrotechnikai ismeretekre, mint a gépészmérnöknek. A mérnök nem tervez, nem gyárt, nem számit gépeket, annál kevésbbé elektromos gépeket és készülékeket, hanem alkalmazza azokat és pedig a legkülönbözőbb célokra. A mérnöknek szüksége van a mi viszonyaink között részletesebb világítástechnikai ismeretekre. Ismernie kell köz- és magánépületek, továbbá községek és városok világitó berendezéseit és az ezekkel foglalkozó üzemek ellenőrzési technikáját. Foglalkoznia kell az ut-, hid- és a vizépitésnél, valamint a magasépitkezéseknél szereplő munkagépek elektromos meghajtásánál az üzemi költségek alakulásával. Az áramtermelő gépek, transzformáló állomások és kapcsoló berendezések elhelyezése céljából különböző építményekre, vagy - ha szabadtéri elhelyezésről van szó - terjedelmes tartószerkezetekre van szükség, Az építményt, illetve tartószerkezetet tervező és elkészítő mérnöknek tisztában kell lennie azzal, hogy munkájával szemben milyen kívánalmakkal léphetnek fel. Hasonló a feladat, ha turbogenerátorok alapozásának és nagyobb méretű vezetéktartó oszlopok és azok alapozásának tervezéséről ás elkészítéséről van szó. A mérnöknek ismernie kell az áramelosztás módjait, a feszültségváltozások és üzemzavarok okait. Tár- 25 -
