M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1937-1938
1938. március 30. (122-165)
9 másutt meg sem hívattak; a jegyzőkönyv kiállítása és a megválasztottaknak átadott szövege is különböző volt: egyik kar a teljes jegyzőkönyvet adta ki megbízólevélként, a másik a törvénynek megfelelően csak az egyes megválasztottakat érdeklő kivonatot. Minthogy pedig itt nem olyan kérdésről van szó, amelyben a karoknak önállóan kellene állást foglnlniok és aszerint etjárniok, hanem törvényes rendelkezés végrehajtásáról, amelynél az előírt alakiság hiányosságának esetleg a választást érvénytelenítő hatása is lehet, a rektori tanács szükségesnek tartotta, hogy a törvénynek megfelelő eljárást meghatározza és az erről szóló határozatát mindegyik karnak megküldje. A rektori tanács tehát megállapította, hogy az 1926:XXII. t.-c. 22. §-ának második bekezdése szerint azokon az egyetemeken, ahol nem az egész egyetem választ, hanem az egyes karok külön-külön választanak felsőházi tagot a saját kebelükből, szavazásra mindenik karból csupán annak a karnak nyilvános rendes és nyilvános rendkívüli tanárai, valamint a magántanároknak kari képviselői jogosultak. A törvénynek ezen az értelmén nem változtat az, hogy a műegyetem Szervezeti Szabályzatának 31. §-a a karok kültagjainak a beltagokéval azonos szavazati jogot ad. Ez a jog ugyanis kétségtelenül csak a kar rendes ügyeire értendő korlátozás nélkül, mert a dékánválasztásban való részvétel jogát a szabályzat 50. §-a külön állapítja meg, a rektorválasztók választását pedig a 64. §-a az osztályok hatáskörébe utalja, abban tehát a kültagok nem vesznek részt. Természetes is, hogy a műegyetem mindenik tanára csak egyszer, mégpedig a saját karának felsőházi tagjára szavazzon. Arra nézve, hogy a külső tagok a felsőházi tagot választó kari ülésre meghívassanak-e, a rektori tanács nem tartotta szükségesnek határozni. A rektori tanács kimondotta azonban, hogy a felsőházi tagokat és póttagokat választó ülés összehívására és rendjére nézve minden tekintetben a műegyetemi Szervezeti Szabályzatnak a kari ülések összehívására és rendjére vonatkozó pontjai az irányadók. Az ülés megnyitása és tárgyának megjelölése után meg kell állapítani a határozatképességet, hogy a megejtendő választás érvényessége kétséges ne legyen; ugyanakkor jegyzőkönyvbe kell foglalni azt is, hogy az esetleg jelenlevő kültagok a választásban nem vesznek részt. A választás eredményét részletesen kell feltüntetni és névszerint megállapítani, hogy a szavazatot kapott tanárok közül ki választatott meg a felsőház rendes és ki póttagjává. A jegyzőkönyvet az 1926. XXII. t.-c. 10. § 3. bekezdésének megfelelően két eredeti példányban kell kiállítani, vagyis az ülés elnökének, jegyzőjének és a jegyzőkönyvi hitelesítőnek sajátkezűén alá kell írniuk mindkét példányt. Az 1926. XXII. t.-c. 18. § 3. bekezdése szerint a megválasztottaknak nem a teljes jegyzőkönyvet, hanem csak olyan jegyzőkönyvi kivonatot kell átadni, az elnök és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátva, amely kivonat a jegyzőkönyv pontjai közül csupán az illető rendes vagy póttag megválasztásáról szóló részt foglalja magában. (156/1 34. Elnök jelenti, hogy Rohringer Sándor műegyetemi ti_ a mérnöki osztályhoz tartozó vízépítéstani tanszék vezetője, a folyó évi március hó 28-án betöltvén életének 70. évét, a rektor a műegyetemi tanács nevében a legmelegebben üdvözölte a nevezettet. A műegyetemi tanács mindig a legmelegebb kartársi szeretettel és megértő elismeréssel emlékezik meg arról az immár másfél évtizedre terjedő munkásságról, amelyet Rohringer Sándor a műegyetemen folyó oktatásnak szentelt. Rohringer Sándor fáradhatatlan buzgalommal és lelkesedéssel végzett eredményes tanári munkásságával hathatósan mozdította elő hazánk mérnöki társadalma szakszerű kiképzésének nemzeti fontosságúvá w /ífc
