M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1936-1937

1937. június 25. (143-193)

17 Erre az értekezletre a műegyetem is meghivatván, a műegyetem köz­gazdaságtudományi karának javaslatára az értekezleten a műegyetem képviseletében való részvételre dr. Laky ^Dczső dékán yr kéretett fel, aki ezt a megbízást el is fogadtam Elnök megjegyzi, a .loi^r/daságtndnmáiiTH kiír crtcm'ttctctt, li.xry -1 l-iL-iihlmái- l-ülffám.'i .-<■ i inüiM(y.i-tcni Íröl 11.1' !■' S.H .te SÓI U'11 ' 11 U'.L1 it'U.lÖ unni -ill r.-rulr.lL-.T/x^j:^ (193/1937.) 71. Elnök jelenti, hogy a mérnöki és építészmérnoKi Kar. a Közel­múltban lezajlott Országos Felsőoktatásügyi Kongresszus tárgyalásaira tekintettel, azzal az előterjesztéssel fordult a rektori tanácshoz, hogy a műegyetem rektorának, vagy prorektorának az elnöklete alatt alakít­tassák a mérnöki, az építészmérnöki, a gépészmérnöki, a vegyészmérnöki, a közgazdasági és kereskedelmi, valamint a közigazgatási osztály egy- egy kiküldöttéből egy bizottság, avégett, hogy ez az osztályközi bizottság még a jelen félév folyamán tegyen javaslatot egyrészt a műszaki osztá­lyok hallgatóinak gyakorlati kiképzése, másrészt pedig a mérnöki tovább­képzés megszervezésére nézve. (341/1937.) Elnök a rektori tanács határozata folytán a szóbanforgó bizottságba a mérnöki és építészmérnöki kar által javaslatba hozott osztályokon felül, érdekeltségük folytán még a bánya- és kohómérnöki, valamint az erdő­mérnöki osztály kiküldötteit is meghívta. 72. Elnök jelenti, hogy a Budapesti Mérnöki Kamara elnoKsége érte­sítette a műegyetemet, hogy a „szigorló gépészmérnök" cím használa­tának jogossága tárgyában kérdést intézett a Kamarához egy műegye­temi hallgató, aki a gépészmérnöki osztályon kilenc félévet szabály­szerűen lehallgatott és az 1. és II. szigorlatot sikeresen letette. A Kamara elnökségének véleménye szerint az 1923:XVII. t.-c. l.§-ának intézkedései alapján az említett képzettséggel bíró műegyetemi hallgató a „mérnök“ címet semmiféle összetételben nem használhatja. A szigorló gépészmérnöki cím használata tehát kihágás. A Kamara választmánya legutóbb foglalkozott a kérdéssel és ily értelemben határozott. A Kamara elnökségének nézete szerint azonban ezzel kapcsolatban felmerül annak szükségessége, hogy a műegyetemre beiratkozott, vala­mint a kilenc félévet lehallgatott, de utolsó szigorlatot még nem tett hallgatók címe a törvény szellemében egységes és végles szabályozást nyerjen. A műegyetemen használatos „szigorló mérnök", „mérnök-hallgató“ stb. megjelölés alkalmazása, minthogy az 1923:XVII. t.-c.-ben levő cím­védelem a „mérnök“ és „építész“ szavakkal összetett címekre is vonat­kozik, a Kamara elnökségének véleménye szerint a törvény rendelkezé­seivel ellentétben áll. Szabályozást kíván tehát ez a kérdés azért, mert a hallgatók e címeket a műegyetemen kívül, a társadalmi életben is hasz­nálják, ami a hatásos címvédelmet erősen hátráltatja, különösen abban az esetben, ha a hallgató tanulmányait megszakítva, vagy a műegyete­met oklevél nélkül végleg elhagyva, alkalmazást vállal, vagy valamely önálló munkaterületen működik. Különösen az utóbbi esetben ad módot a Kérdés nem rendezése a legszélesebb körű visszaélésekre és a tájékozat­lan közönség megtévesztésére, pl. ilyen megjelölés: „X Y szigorló gépész- mérnök“, vagy „X Y gépészmérnök“. Ilyen megjelölést pedig már a távbeszélő-névsor is tartalmaz. Mindezeknek folytán a Kamara elnöksége felkérte a műegyetemet, a műegyetemi hallgatók címének az 1923. évi XVII. t.-c. 1. §-ának figye­lembe vételével való rendezésére. A Kamara elnöksége meg van győződve arról, hogy e címkérdésnek rendezése a mérnöki kar egyetemének és így — az említett visszaélések lehetőségének megszüntetésével — a műszaki tudományok tekintélyének is hatékony védelmét fogja szolgálni.

Next

/
Thumbnails
Contents