M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1935-1936

1936. június 22. (256-370)

Ugyancsak kiváló volt a munkássága, melyet mint a magyar hegesztő-bizottság egyik albizottságának elnöke végzett.

Ezenkívül különböző szabványok (tégla, habarcs, műpala, terhelési anyagok, portlandcement) kidolgozásában, nemkülönben számos aktuális műszaki kérdés megvilágításában vett tevékeny részt.

Kutató kísérleteiről hazai és külföldi szaklapokban megjelent cikkekben vagy különböző egyesületekben és nemzetközi kongresszusokon tartott előadásokban számolt be.

Érdekes ifjúkori munkája „A többtámaszú tartók méretezése rugalmasan süllyedő alátámasztások esetén“ című értekezése (M. M. és É. E. Közlönye), mely újszerű megoldást tartalmaz sorbafejtés segítségével. Legfontosabb kutató és irodalmi működése bizonyára az, mely a két végén befogott és többtámaszú tartók plasztikus alakváltozásával és ennek a tartó teherbírása szempontjából való értékelésével foglalkozik. Már 1913-ban a Baczó-rendszerű födém próbaterhelésekor észrevette volt a plasztikus alakváltozás figyelembevételének fontosságát és a befogott vastartók méretezésénél ezt hasznosította is.

A plasztikus alakváltozásoknak a sztatikailag határozatlan tartók erőjátéka és teherbírása szempontjából való általános jelentőségére Grüning hívta fel a figyelmet 1926-ban megjelent munkájában. (Die Tragfähigkeit statisch unbestimmter Tragwerke aus Stahl bei beliebig häufig wiederholter Belastung.)

1928-ban a bécsi hidkongresszuson Grüning munkája és Mayer— Leibnitz kísérletei adták a tárgyalási alapot a plaszticitás-elmélethez. Kazinczy is egy hozzászólásában bejelentette az 1913. évi észleléseit. A bécsi kongresszus óta kezdtek azután behatóan foglalkozni a plaszti- citási elmélettel és egyes tartótípusok méretezésével a maradó alakváltozások figyelembevételével. Rendkívül örvendetes, hogy ebben a munkában eredményesen szerepel Kazinczy is.

Ezirányú értekezései a következők:

1. Bemessung statisch unbestimmter Konstruktionen mit Berücksichtigung der bleibenden Formänderungen. (A liege-i vasbetonkongresz- szuson 1930-ban tartott előadás.)

2. Die Weiterentwicklung der Plastizitätslehre. („Technika“ német száma, 1931.)

3. A vasbeton képlékenységéről. (Hozzászólás Gehler előadásához az 1931. évi zürichi anyagvizsgáló kongresszuson. 1. kötet, 1169.)

4. Sztatikái értelemben határozatlan szerkezetek méretezése a maradó alakváltozások figyelembevételével. (M. M. és É. E. Közlönye 1932. Hollán-pályadíj.)

5. A végén befalazott kéttámaszú vas-födémgerenda méretezése a maradó alakváltozások figyelembevételével. (Doktori értekezés 1932.)

6. Statisch unbestimmte Tragwerke unter Berücksichtigung der Plastizität. (Stahlbau 1931.)

7. Die Plastizität des Eisenbetons. (Beton und Eisen 1933.)

8. Die Bemessung unvollkommen eingespannter Stahl 1-Decken- träger unter Berücksichtigung der plastischen Formänderungen. (1. V. L Br. u. H. Abhandlungen 11. Bd.)

Dr. Kazinczy Gábor munkássága bizonysága önálló gondolkodásának és kutató készségének. Irodalmi munkái és nemzetközi kongresszusokon tartott előadásai nevét a külföldön is ismertté tették. Nagy elő-