Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1964-1965
1965. április 9. (108-142.)
- 9 2211/1965. Sajnos úgy látszik, mindezek a módszertani lépések önmagukban nem tudtak elég hatékonyak lenni, amint a fenti eredmények is mutatják, de ennek legfőbb okát megint csak a képességbeli színvonal rendkívül alacsony átlagában kell keresni. Meg kell mondani, hogy a hatékonyság romlásához nagymértékben hozzájárultak olyan negativ jelenségek is, mint például a jegyzetek /és módszertani útmutatók/ késedelmes megjelenése* 4. Gazdasági kihatás Az eddigiekből kiderült, hogy az esti és a levelező oktatás jelenlegi formájában nem biztosítja a megfelel? színvonalat. Első pillanatra azonban felvetődhet, hogy vi- szont a kisebb költségek miatt talán engedményeket lehetne tenni a színvonalban. Ma már azonban bebizonyosodott, hogy az esti és a levelező tagozaton szerzett diploma Dem olcsóbb, hanem csak lényegesen kisebb értékű, mint a nappali diploma. A költségek ugyanis két helyen jelentkeznek: az egyetemen /oktatási költségek/, és a munkahelyen /fizetett szabadság,-termeléskiesés, stb./. Az oktatási költségeket azonban érdemes közelebbről megnézni, mert sokak véleménye szerint ez az esti tagozaton, de különösen a levelező tagozaton jelentéktelen. Vizsgáljuk meg az olcsóbbnak látszó levelező tagozatot. Pontos kimutatást készítettünk a Mérnöki Karon az utolsó tiz évben beiskolázott összes levelező hallgatóról. A mellékelt táblázatban feltüntettük, hogy az egyes tanévekben hány levelező hallgatót vett fel a kar. A következő bárom oszlopban feltüntettük, hogy hány félévet kezdtek meg a hallgatók /hány félévre iratkoztak be/ összesen, ebből hány hallgatói félév esik egy beiskolázott hallgatóra, s hány esik egy diplomázott hallgatóra. A következő két oszlopban a lezárt félévek Összege, illetve fajlagos mennyisége szerepel. A következő oszlopban a lezárt és megkezdett félévek aránya /"hatásfok"/ található. Külön feltüntettük azt, hogy hány hallgató hány év után