Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964
1963. augusztus 30. (1-159.)
t f r> 49 " 8986» A hallgatók tanulmányi’munkáját -.néhány kivételtől eltekintve - a komoly szorgalom jellemezte., * * 31• Mérnöki Továbbképző Intézet A Mérnöki Továbbképző Intézet munkájában az egyetem oktatói ebbon az évben is resztvettek; az egyetem által javasolt előadásokat az Intézet tanfolyamai közé beiktatta. Meg kell állapítani, hogy az egyetemi oktatók ambíciója Továbbképző Intézeti előadások tekintetében bizonyos mértékig csökkent. Ennek elsősorban az a természetes oka, hogy a korábban, a Továbbképző Intézet keretében tartott, a rendes egyetemi oktatás szintjét meghaladó előadások anyaga jórészt a szakmérnöki előadások anyagába került beépítésre. Minthogy a szakmérnökképzéssel a rendszeres továbbképzés biztosítva van, s egyetemünk oktatói elsősorban ennek keretében kell, hogy munkájukat kifejtsék, a Mérnök Továbbképző Intézetben olyan előadások lesznek a jövőben .tartandók, amelyeket az ipar az egyetem dolgozóitól külön kér. Az egyetemi oktatók által tartandó előadások tervezetének összeállitása során célszerű lesz a jövőben figyelembe venni a szakmérnökképzés távlati tervét, s igy mód lesz arra, hogy egyes, a jövőben megindítandó szakok legfontosabb előadásai a Mérnök Továbbképző Intézet tanfolyamai utján is alaposabb előkészítést nyerjenek. 32, Alaptárgyi tanszékek Az alaptárgyi tanszékek feladata.az/elmúlt tanévben a reform megindításának előkészítése volt. Az 1963» őszén meginduló reformoktatás elsősorban'őzökre a tanszékekre ró nagy feladatokat. Az elfogadott reformprogramok alapjául meg kellett Írni az első refor.nl-jegyzeteket. Ábrázoló geometriából a rendelkezésre álló tankönyv az igényeket kielégíti. Matematikából és fizikából viszont teljesen uj jegyzetekre volt szükség. E jegyzetek a tanév folyamán elkészültek, s részletes bírálat alá kerültek, A bírálatot az oktatói kar mérnök,végzettségű, matematikailag jól képzett dolgozói készítették el. Munkájuk nyomán a
