Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964

1964. március 13. (382-435.)

- 8 ­3527/1964 Összefoglalva: mivel várhatólag a jövőben az egyete­mi szakositás mélysége csökkenni fog, a szakmérnökképzés speciális,szakirány: jellege az egyetemi szakositástól függetlenül nem vizsgálható. A szakmérnöki szakok lehet­nek szükebb is az egyetemi ágazatoknál /ma ez jellomr.ő/, de minden körülmények között mélyebbeknek kell lenniök, tehát alapvetően a szakirányú oktatás mélysége különbözte­ti meg a szakmérnökképzést a mérnökképzéstől. A szakmérnöki szakok eddig a népgazdaság igényeinek megfelelően lettek beinditva. A távlati tervek összeállí­tásánál párhuzamos vizsgálatot kell végezni az egyetemi szakok és a szakmérnöki szakok, valamint a népgazdasági igények összehangolása céljából. 4. Kinek feladata a szakmérnökképzés? Létezik egy Mérnöki Továbbképző Intézet, amely ed­dig is feladatának tekintette a mérnökök továbbképzését. Mig korábban ez az intézet csak egyes előadásokat szer­vezett, addig az utóbbi időben mind több tanfolyamot in- dit be, melyeknek egy részét vizsgával zárja. Ez a fajta továbbképzés azonban azt a célt szolgál­ja, hogy a mérnökök a technika állandó fejlődésével lé­pést tudjanak tartani, azaz olyan ismeret-rrmgot nyújt, ami állandóan kiegészíti a mérnökök szaktudását a leg­újabb eredményekkel. Nem feladata tehát a specialista képzés, ami formai különbségekben is megnyilvánul. A MTI tanfolyamai a szakmérnök tanfolyamhoz képest lényege­sen kisebb óraterjedelmüek, színvonalukban rendkívül el­térőek, tanulmányi fegyelem vonatkozásában sokkal lazáb­bak, programjuk felépítése esetleges, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents