Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964
1964. február 21. (352-381.)
Föl 1 ot ->z 1pr 1‘ Xl-O VJ J ,a_ • . j Sektőri i anác s jához. • -L. •• . . . napirendi p 2564/1964. A tévézés .jellegű rajztermi gyakorlatok eredményessége és módszerei. Az Oktatási Reform Bizottság 1964. január 20-i illésen foglalkozott a tervezés jellegű rajztermi gyakorlatok eredményességének és módszereinek felülvizsgálatával. Az előadói jelentés alapján főleg három problémakörben alakult ki élénk vita. 4 1. A gyakorlatok hatékonyságát illetően az oktatók visszatérő észrevételei, hogy a rajztermi órákon a fegyelem laza, a hallgatók kevéssé érdeklődnek társaik feladata és az oktatók munkája iránt, a gyakorlati érákat nem használják fel a rajzi feladat kidolgozására, továbbfejlesztésére. A Bizottság sajnálattal állapította meg, hogy ezek a panaszok jogosak, de ugyanekkor azt is elismerte, hogy a hallgatók észrevétele, amely szerint a legtöbbször 2 órás gyakorlat időtartama nagyrészt improduktív időtöltés, nagyrészt szintén helytálló. Ennek oka a rajzterem-hiány. A hallgatóknak nincs állandó munkahelyük, ahol folyamatosan dolgozhatnak, munkaeszközeiket, rajzaikat tárolhatják, a két óra leteltével tovább nem maradhatnak a rajzteremben, mert helyüket mások foglalják el, ezért rajzaikat nem állítják be újból és újból, mert ezzel a szerkesztés pontosságát is veszélyeztetnék, inkább otthon rajzolnak és a gyakorlaton csak korrigáltatnak, majd az erre fordított 19-20 perc leteltével legjobb esetben más tantárggyal foglalkoznak. Ez azzal a hátránnyal is jár, hogy nem alakul ki a rajztermi kollektiv munka szelleme, amely a tervezési készség, a mérnöki gondolkodás kibontakozását segítené elő más tervek és azok korrigálásának végignézése, meghallgatása révén.
