Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964

1963. november 29. (268-284.)

- 2 1'tOi

II.

Az eddigi vita leglényegesebb kérdéseit az alábbiakban csoportosítjuk megjegyezve, hogy ez a osoportositás is, - mint minden hasonló rendszerezés — önkényes, a kérdések sokrétűen összefonódnak.

« 1* Az előadások látogatottsága és hatékonysága általában gyenge. Az egyik nézet ezért az előadókat hibáztatja, a másik a hallgatóságot. Az előbbi nézet szerint- az előadások unalmasok, érthetetlenek, és a jegyzet egyszerű idézéséből állnak, igy az anyagba jegyzetből könnyebben és gyorsabban megtanulható. A másik nézet szerint a hallgatók hagy részében nincs igazi hivatástudat, szakmaszeretet. Ha nine j folyamatos tanulás nyilvánvaló,.hogy az előadások hamarosan unalmasakká és érthetetlenekké válnak. Minden esetre az uj egyetemi vizsga ^ és fegyelmi szabály-tervezet is, amely az ige.zola.tlan mulasztás lehetőségének szűk határokat; szab, az előadások hallgatását a hallgatók kötelességévé te$zi attól függetlenül, hogy az valakinek unalmas-e, vagy érthetetlen. Az természetes, hogy másfelől minden oktató kötelessége előadásait kellő pedagógiai érzékkel a lehetőségig érdeklődést keltővé tenni. Ez azonban a tárgy lehetőségeitől is függ /pl. matematika -.épitészettörténet ellentétek e vonatkozásban/.

2. A tananyag felületes és hiányos elsajátításának egyik oka az is, hogy egyes jegyzetek, főleg könyvek terjengősek, lényegesen többet ölelnek fel, mint a tananyag és nem kellő didaktikai érzékkel készültek. Ebben kétségtelenül sok az igazság, ezért a reform kereté- ( ben megirandó jegyzetek, könyvek készítésekor fokozottan kell ügyelni mind a terjedelem arányára, mind a közlés módjára. Remélhető, hogy a •kettős szűrés: a tematika és a kézirat megbirálása 2-2 opponenssel ezt a hibát nagy mértékben ki fogja küszöbölni.

3. Sokat vitatott kérdés az előadások óraszámának csökkentése azzal, hogy csak az u.n. "csomópontok” kerüljenek előadásra, a jegyzetből is könnyen elsajátítható leiró részek megtanulását bizzuk a jegyzetekre. Ezt a szempontot erősen hangsúlyozza a reform-tantorvokét jóváhagyó minisztériumi leirat is és megkívánja, hogy a tantárgyak tematikájában legyen kiemelve, hogy az oktató mely részeket nem fogja előadni. A felszabaduló órákkal a hallgatók rendelkezhetnek, ez tehát a tehermentesítést lenne hivatva -szolgálni. Minden esetben a módszer azzal a veszedelemmel jár, hogy ha a ha.llgató a leiró részt a követke—